GY.I.K

Az alábbi kérdéseket és válaszokat az MKIK a Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkársága, tehát az Irányító Hatóság ügyfélszolgálata által kezelt megkeresések alapján állította össze

A képzéssel szemben támasztott követelmények

GINOP-6.1.5

A projekt megvalósítása során kiderült, hogy sem a Munkaügyi központ toborzásával, sem önkormányzati segítségnyújtással nem lehetséges a vállalt 10%-os inaktív személyek bevonása, vagy csak nagyon nehezen, több ütemben. Ebben az esetben hogyan lehet ezt a kötelezettséget teljesíteni, vagy milyen szankcióval jár, amennyiben ezek nem teljesülnek?

Tekintettel arra, hogy a GINOP-6.1.5-17 pályázati felhívás esetében jogosultsági feltétel volt az inaktív/közfoglalkoztatott/álláskereső személyek min. 10%-os bevonása, így a teljesítéstől nincs lehetőség eltekinteni. A projektek megvalósítására a felhívás értelmében 24 hónap áll rendelkezésre, amely időintervallumon belül teljesíthető a képzésbe vonás.

Lehetséges-e a megvalósítási időtartam hosszabbítása? Egyedi kérelemmel megvalósítható-e akár 30 hónap alatt a projekt?

A felhívás értelmében a projektek megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre, a pénzügyi elszámolás végső határideje 2021. június 30.

Nagyvállalatoknál szerződést csak beszerzési eljárás lefolytatását követően lehet kötni, tehát új eljárás keretében kell kiválasztani a képzőt. Amennyiben a beszerzési eljárás során a képzés díja, képzés időtartama, képzésen részt vevők száma változik, továbbá a képző is változik, akkor mire kell figyelnünk?

A változást követően meg kell felelni a Felhívásban foglalt követelményeknek, a változásokat módosítási igény keretében kell jelezni. Amennyiben a változások érintenek értékelési szempontot, a projekt újraértékelésére kerül sor. A támogatási okirat módosítása abban az esetben engedélyezhető, ha a módosított projekt is megfelel a támogathatósági feltételeknek.

ESZA résztvevők” funkciót mikor kell tölteni, a bevonás napján? Mi minősül bevonásnak? Az első felnőttképzési szerződés megkötése adott munkavállalóval, vagy a képzés első napja?

A képzésbe vonásnak a felnőttképzési szerződés megkötésének időpontja számít. A vonatkozó ESZA kérdőívet a képzésbe vonás időpontjában kell kitölteni. A képzés végét a képzési program határozza meg (pl. vizsga időpontja)

Az etnikai hovatartozást igazoló nyilatkozatot a munkavállalónak kell megtennie vagy a cégnek, amely foglalkoztatja?

Az ESZA kérdőívet a munkavállalónak kell kitöltenie, szükség esetén a projektgazda segítségével. Etnikai hovatartozásról nyilatkozhat úgy, hogy nem kíván nyilatkozni.
A projektgazda feladata az EPTK felületen történő rögzítés.

Ha be lehet vonni új képzéseket, akkor az újabb referenciadokumentum bekérése mellett történhet?

Igen, a projektben eddig nem szereplő képzés esetén ugyanúgy kell eljárni, mint a támogatási kérelem benyújtásakor, tehát szükséges a kapcsolódó referenciadokumentum benyújtása.

Mit jelent a „képzési terv eredményességének mérésére kidolgozott eljárás, módszertan bemutatása”?

Az adatlapon szükséges bemutatni, hogy a támogatást igénylő mit tekint a képzési terv eredményes megvalósításának, milyen eredményeket vár a képzések megvalósulásától.

A pályázati felhívás szerint a képzések módosítása a pályázat újrapontozásával, újraértékelésével jár. Ha az nem befolyásolja az értékelési szempontokat, akkor lehet változtatni a képzéseken (referenciadokumentum bekérése mellett) ?

A képzési terv módosítása a támogatói okirat módosítását jelenti. A beérkezett módosítási kérelem elbírálása során a támogatónak szükséges megvizsgálnia, hogy a módosított tartalommal is támogatható lett volna a projekt, tehát ha a módosítás értékelési szempontot is érint, akkor mindenképpen sor kerül az újraértékelésre.

Az eredetileg tervezett OKJ-s képzés helyére (a fennmaradó összegre) csak más OKJ-s képzést lehet tervezni, vagy például nyelvi vagy egyéb képzéseket is?

Nem, más képzés is tervezhető. A támogatható képzések körét kizárólag a felnőttképzési törvényben szereplő, a felhívás 3.1.2.1. a) 1-5. pontjában hivatkozott képzéstípusok alkotják.

Egyéb szaknyelvi képzés esetében milyen arányban kell lennie a tematikában a szaknyelvi anyagnak?

A Pest Megyei Kormányhivatal az engedélyező szerv, javasoljuk az engedélyeztető szervet felkeresni. A képzések programkövetelményeire vonatkozó elvárásokról is a Hivatal tud felvilágosítást adni.

A projektbe be kell vonni felnőttképzési szakértőt? Ellenőrzi-e ezt az NSZFH?

A felhívás nem írja elő, hogy felnőttképzési szakértőt kellene bevonni a projektbe, ugyanakkor amennyiben a képzések sikeres megvalósítása érdekében indokoltnak látják, akkor érdemes. Az NSZFH szakmai monitoring tevékenységet végez, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy helyszíni monitoring látogatásokat tesz a kedvezményezetteknél, ahol a képzések megvalósításának felnőttképzési törvénynek való megfelelőségét nézik, illetve segítik a kedvezményezetteket a képzések megvalósítása során felmerült kérdések tisztázásában.

A képzéseink nyelve szerb lesz, mert a munkavállalóink is szerb anyanyelvűek. Ez mit jelent a dokumentáció és a jelentési kötelezettség szempontjából?

Jogi akadálya nincs, hogy az Fktv. szerinti belső vagy éppen „külső” képzéseket is lehessen nem magyar nyelven végezni, az Fktv. szerinti adminisztratív és adatszolgáltatási kötelezettségek természetesen ugyancsak magyar nyelven teljesítendők ezen képzések tekintetében is. A felhívásban meghatározott dokumentációs kötelezettségek ugyanúgy érvényesek ezen képzés esetében is. Kérjük, hogy a képzési tervben jelenítsék meg a képzés nyelvét, amennyiben az nem magyar nyelvű.
Amennyiben a kérdésben szereplő képzés nem belső képzés, az alábbiakat vegyék még figyelembe:

Ebben az esetben a képzést végzőnek a képzési programjában meg kell határoznia a 393/2013. (XI. 21.) Korm. rend. 16. §-ban kifejtett előírásoknak és részletszabályok megfelelően – a képzés nyelvére tekintettel adekvát - személyi és tárgyi feltételeket, például releváns szakmai és nyelvi képesítéssel rendelkező (szak)oktató(ka)t, ezzel egyidejűleg biztosítani kell szükség szerint megfelelő idegen nyelvű tananyagokat, segédanyagokat és egyéb eszközöket. Erősen célszerű ugyanakkor figyelembe venni pl. OKJ-s képzésnél azt a szabályt, hogy OKJ-s vizsga nyelve csak magyar lehet.
Az Fktv. hatálya alatt végzett képzéseknél az képzés során használt nyelv érdemben nincs hatással az Fktv. szerinti adat-nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekre, amelyek természetesen magyar nyelven teljesítendők, ugyanis magyar joghatóság alatt, hazai hatóság által engedélyezett képzőkről van szó.
Amennyiben egy engedéllyel rendelkező felnőttképzési intézmény képzési kínálatában már meglévő képzését idegen nyelven is elérhetővé kívánja tenni, javasolt ugyanazzal a szakmai tartalommal, de az idegen nyelvre vonatkozóan megfelelő személyi és tárgyi feltételeket meghatározva új képzési programot kidolgoznia, majd a hatóságnál bejelentéssel nyilvántartásba venni, hiszen a nem magyar nyelven végzendő képzések különös (többlet)feltételek biztosítását igényli a képző részéről.

Előre nem látható okok miatt (betegség stb.) a képzési óraszámának maximum hány százalékában hiányozhat a képzésben résztvevő?

A Felhívás 3.7.1 pontja értelmében: „Képzésben résztvevőnek akkor tekinthető egy személy, amennyiben a képzési órák legalább 90%-án jelen volt, amennyiben a képzési program szigorúbb részvételi arányt ír elő, úgy annak kell teljesülnie.” A képzés elvégzéséről a képző bizonyítvány, tanúsítványt állít ki, amelyet az elszámolási dokumentációnak majd tartalmaznia kell.

Hogyan kell igazolni nemzetközi gépjárművezetők esetén, hogy munkavégzésük helye több, mint 50%-ban nem a KMR régióban szerepel (illetve nemzetközi terepen mozognak)?

Ebben az esetben nyilatkozat szükséges, illetve a bejelentett munkavállalási helyszínnek a KMR régión kívülinek kell lennie.

Képzési pályázatnál a különböző konzorciumi tagok összevontan alakíthatnak képzési csoportot?

Igen, amennyiben a pályázatot konzorciumként nyújtották be.

OKJ-s képzések esetében a felhívások úgy fogalmaznak, hogy „A Fktv. 1. § (2) a) pontja szerinti, OKJ szerinti szakképesítésre felkészítő képzések (OKJ képzések) és a Fktv. hatálya alá nem tartozó, Fktv. 1. § (5) h) pontja szerinti képzések kivételével a képzésekről képzési irányonként és csoportonként egyidejű, a képzés teljes időtartama alatt képzési alkalmanként mozgóképet hangrögzítéssel vagy óránként fényképfelvételt és hanganyagot szükséges rögzíteni.” Ebben az értelmezésben OKJ-s képzések esetében a képzésekről nem szükséges felvételt készíteni. Szükséges-e bármilyen jellegű kép- vagy hangrögzítést végezni a képzés megvalósítása során és ha igen, milyen formában?

A 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 4. melléklete alapján a képzésen való részvételt szükséges dokumentálni. Az OKJ-s képzések esetében elegendő, ha a képzés elején és a képzési programszerinti modulokat dokumentáló felvétel készül, illetve dokumentálják az oklevél átvételét.

Lehet úgy indítani tanfolyamot, hogy az adott képzést csak külsős személyek részvételével kívánjuk megvalósítani?

Igen, természetesen lehet.

Indíthatunk-e belső tanfolyamot, melyben csak saját munkavállalók vennének részt?

Igen, a pályázati szabályok ezt természetesen megengedik

A részletes adatkezelési tájékoztató hol érhető el?

Az adatkezelési tájékoztató az alábbi linken található:
https://www.palyazat.gov.hu/doc/4404

Az indikátor számítása hogyan történik?

A képzésben résztvevők 80%-ának kell tanúsítványt szereznie, azaz, ha 100 főt vonnak képzésbe, akkor 80 főnek kell tanúsítványt szereznie, de a tanúsítványok száma ennél lehet több, abban az esetben, ha egy ember több képzésen vesz részt. Egy fő csak egyszer számítható be az indikátorértékbe, függetlenül attól, hogy esetleg több képzési programba vonták be, több tanúsítványt szerez. Ezt, kérjük, vegyék figyelembe a képzési csoportok összeállításánál.

Abban az esetben, ha van pl. egy 60 órás képzés, mely megvalósítása alatt az egyik résztvevő betegség miatt kiesik, de visszatérve a kimaradt órákat pótolni tudja, akkor milyen lejelentési kötelezettségünk van?

Amennyiben pótolja a kimaradt órákat és a képzést sikeresen elvégzi, arról bizonyítványt/tanúsítványt szerez, kérjük, hogy az adott képzésre vonatkozó elszámolással egyidejűleg nyújtsanak be egy háromoldalúan (képzésbe vont személy, munkaadó (=támogatást igénylő) és a képzőintézmény) aláírt, a hiányzások időpontját és a pótlások időpontját alátámasztó nyilatkozatot.

A projekt megvalósítási időszakát 20 hónapra terveztük, de a menedzsment döntése szerint a megvalósítási időt 13 hónapra lecsökkentenénk. Ez lehetséges? Ez esetben pl. a projektmenedzsmentre és szakmai megvalósításra tervezett 20 hónapos költség fennmaradó része átcsoportosításra kerülhet? Bármilyen költségvetési sorra vagy esetleg ennek van megkötése?

Nem, mert a csökkentett projektidőszak esetén fennmaradó menedzsmentköltség nem szükséges a megvalósításhoz a továbbiakban.

Milyen kötelező arculati elemeket, dokumentumokat kell használni a felnőttképzőnek?

A felhívás értelmében a támogatást igénylő feladata a kötelező tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása a Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei útmutató és arculati kézikönyv „KTK 2020” előírásai szerint.
Arculati kisokos a honlapon: https://www.palyazat.gov.hu/doc/25

Amennyiben a képzési tervben betervezett képzést távoktatású képzésre cseréljük, azt megtehetjük-e? Esetlegesen úgy is, hogy támogatási összegről való lemondás is történik, vagy több képzést vonunk be a projektbe, esetleg több munkavállalót bevonunk a képzésbe? Mi történik abban az esetben, ha ezzel kb. a felére csökken a projekt költségvetése?

A képzési terv módosítható, amennyiben a projekt a módosított képzési tervvel is támogatható lett volna. A képzési terv a támogatói okirat részét képezi, a támogatói okirat módosítását a kedvezményezettnek kell kezdeményeznie.   támogatói okirat módosítása abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a projekt a módosított tartalommal is támogatható lett volna. A módosítás esetében a megítélt támogatás csökkentésére is van lehetőség. A felhívás 3.7.1. pontja értelmében:
•             Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet) 88. §-a alapján a kedvezményezett kizárólag a támogatás arányos csökkentése mellett jogosult csökkenteni az indikátor célértéket a támogatói okiratban.
•             Amennyiben egy indikátor nem éri el a projektre a támogatói okiratban meghatározott érték 75%-át, a támogatás csökkentésre kerül, illetve a kedvezményezett - a vis maior esetét kivéve - a támogatás arányos részét, a rendeletben meghatározottak szerint köteles visszafizetni.
•             Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben az indikátor egyben a 3.4.1.1 fejezet szerinti műszaki-szakmai tartalom részét képezi, a támogatói okiratban szereplő tervérték csökkenése esetén a műszaki-szakmai tartalom csökkenésére vonatkozó, a Korm. rendelet 1. mellékletének 65.4 pont c) alpontjában részletezett szabályozást alkalmazzuk.
A képzések módosítására van lehetőség, ugyanakkor az lényegében a projekt újraértékelését jelenti, hiszen a képzési terv a támogatói okirat részét képezi, a támogatói okirat módosítását a kedvezményezettnek kell kezdeményeznie.
A támogatói okirat módosítása abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a projekt a módosított tartalommal is támogatható lett volna.

Képző a korábbi rendeletnek megfelelően készítette el a hallgatói elégedettségi kérdőívet, ami azonban nem egyezik meg a pályázati kérdőívvel, egészen pontosan két pont a pályázatiban nem található. Kérdésem, hogy a rendeletnek megfelelő két másik kérdést beleilleszthetjük-e a pályázati kérőívbe? Amennyiben nem lehet, úgy a projekt során duplikálnunk kell a kérdőívet? (Egyet, amely a pályázatival azonos, és még egyet, amely a kormányzati rendeletet követi.)

A felhívás 3.4.1.1 pontja egyértelműen fogalmaz az elégedettségmérésre vonatkozó kérdőívek tartalmát illetően:
„Az elégedettségmérési kérdőívnek a 393/2013 (XI.12.) Korm. Rendelet 3. mellékletében meghatározott kötelező elemeken túl a képzés eredményességére és hatékonyságára vonatkozóan is kell kérdéseket tartalmaznia az alábbiak szerint:

Mennyiben felelt meg a képzés a résztvevő előzetes elvárásainak?

A képzés során tanultakat mennyiben tudja hasznosítani a résztvevő munkája során?”

Hogyan lehet képzési tervet módosítani? Képzéseket cserélni, munkavállalókat cserélni, képzési helyszínt cserélni, képzőt cserélni stb.?

A képzési terv a támogatói okirat részét képezi, a támogatói okirat módosítását a kedvezményezettnek kell kezdeményeznie. A támogatói okirat módosítása abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a projekt a módosított tartalommal is támogatható lett volna. A módosított képzési tervet a felhívás 3.4.1.1. c) pontja értelmében a támogatási okiratban módosított változatát a támogatási okirat módosításának hatályba lépését követő legfeljebb 15 napon belül meg kell küldenie a kedvezményezettnek az NSZFH részére.

GINOP-6.1.6

Mi a teendő, ha az eredeti képzési tervhez képest a képzések sorrendjén változtatni szeretnénk?

A képzések sorrendjén lehet változtatni, a változást be kell jelenteni.

Megfelelő megoldás-e a dokumentálásra a következő: A pályázat beadásakor két csoportra bontottuk azt a 9 főt, akiket bevontunk a képzésbe. Mire elindult a képzés, a munkabeosztásunk megváltozott, s szerettük volna összevonni a két csoportot, de a támogató okiratban már így szerepelt. Így a megvalósításban a felnőttképző intézménnyel egyeztetve (a képzési program megengedi, hogy a csoportban több mint 9 fő legyen!) a képzés dokumentációját két csoportra bontva kezdtük el vezetni, de a képzést egy időben, ugyanazzal az oktatóval valósítottuk meg. A fotókat csoportonként készítettük, a hanganyagot viszont nem tudtuk így kettévágni, így együtt vettük fel, azzal a módszerrel, hogy minden alkalom elején egyesével teljes névvel köszönnek be a résztvevők (mindkét csoport tagjai), s az alkalom végén ugyanígy köszönnek el.

A leírt megoldás megfelelő. A projektdokumentáció részeként álljon rendelkezésre a képi és hangfelvételek készítésére vonatkozó, a feltett kérdésben bemutatott megoldás. A csoport összevonás miatt azonban a képzés elszámolható költségének csökkennie kell.

Milyen elemeket kell kötelezően tartalmaznia az elégedettségmérő kérdőívnek?

Mennyiben felelt meg a képzés a résztvevő előzetes elvárásainak?
A képzés során tanultakat mennyiben tudja hasznosítani a résztvevő munkája során?”

Képzéseket lehet szombaton vagy törzsidőn kívüli időben végezni?

A képzési költséghez kapcsolódóan a hétvégén történő /törzsidőn kívüli képzés esetén kérjük a projektadatlapon ezt jelezni, valamint indokolni, hogy miért szombatra/törzsidőn kívülre esik a képzés.
A munkaidőn kívüli képzésekkel összefüggésben felhívjuk a figyelmüket, hogy a munkahelyi képzések esetében a heti pihenőidő kiadására vonatkozó munkajogi szabályozásnak meg kell felelniük, egyébként nincs jogszabályi akadálya a hétvégi képzésnek. Kérjük, az adatlapon/nyilatkozatban a jelzett képzésszervezési körülményeket szerepeltessék.

Az indikátorok között nem találjuk a tanulószerződést. Csak a bizonyítványszerzők és a képzésben résztvevők száma szerepel a Támogatói Okirat és a Felhívás indikátorai között. A 3 fő tanulószerződés vállalása hol szerepel indikátorként?

A GINOP-616-17 felhívás esetében a tanulószerződésekre vonatkozó vállalás nem indikátor, hanem a támogatás kérelem egyik tartalmi értékelési szempontja (15 pont kapható érte). Opcionális, tehát nem kötelező elem, azaz amennyiben a kedvezményezett ilyen irányú módosítást nyújt be és a 6. értékelési szempontra kapott 15 pont levonásával is a támogathatósági ponthatár felett marad a projekt, a támogatási okirat módosítása engedélyezhető, a megítélt támogatási összeget nem kell csökkenteni. Amennyiben a 6. értékelési szempontra kapott pontszám levonásával a támogathatósági ponthatár alá csökkenne az elért pontszám, a támogatási okirat nem módosítható, hiszen a tanulószerződésre vonatkozó vállalás nélkül a projekt nem részesült volna támogatásban.

Több képzésnek kell-e értelmezni a tudásszint szerint szétszedett csoportokat? („A felhívás keretében egy képzésnek minősül azon képzési tevékenységek összessége, melyek azonos képzéscsoporthoz tartoznak, azonos a megnevezésük, és minden résztvevő azonos óradíjért részesül a képzésben. Több képzési csoport egy képzésnek számít.”)

Tekintettel arra, hogy a kérdés alapján több tudásszint alapján kerülnek besorolásra a dolgozók a nyelvi képzésekbe, így nem lehet egy képzésnek tekinteni például a kezdő és felsőfokú angol nyelvi képzést (hiszen más a képzés tartalma/tematikája). A képzések megnevezésének ebben az esetben tükrözni kell a tudásszintet is.

A képzés megvalósítása során milyen adminisztrációs munkát szükséges teljesíteni a képzőintézmény részéről? Az OKJ-s dokumentumon kívül mit szükséges majd csatolnunk?

A pályázati felhívás tartalmazza a képzések megvalósításának dokumentálására vonatkozó előírásokat:

az Fktv.-ben és a 393/2013. (XI.12.) Korm.rendeletben meghatározott dokumentációs kötelezettség (pl. jelenléti ív, haladási napló);
felnőttképzési szerződés minden képzésbe vonttal;
képzés elvégzésének igazolása a bizonyítványok, tanúsítványok kiállításával és az arra jogosult képzésben résztvevők számára való átadás dokumentálásával történik. Felhívjuk a figyelmet, hogy a képzéseken történő részvételt (képzésenként, képzési csoportonként, képzési naponként) a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletének 3.4.1.3. pontja alapján elektronikus adathordozón is szükséges igazolni.
A Fktv. 1. § (2) a) pontja szerinti, OKJ szerinti szakképesítésre felkészítő képzések (OKJ képzések) és a Fktv. hatálya alá nem tartozó, Fktv. 1. § (5) h) pontja szerinti képzések kivételével a képzésekről képzési irányonként és csoportonként egyidejű, a képzés teljes időtartamára kiterjedő mozgóképet hangrögzítéssel vagy óránként fényképfelvételt és hanganyagot szükséges rögzíteni.

A fentiek alapján OKJ-s képzés esetében nem szükséges a mozgókép- és hangrögzítés, így az Fktv.-ban és a 393/2013. Korm.rendeletben előírtakon túl (amit minden képzés esetében be kell tartania a képzőnek), semmilyen egyéb, a felhívásban egyedileg meghatározott adminisztrációs kötelezettsége nincs a képzőnek.

Lehetséges-e olyan képzést megvalósítani a projekt során, amely 2012.12.31. előtt engedélyezett, több modulból áll, mindegyik modul modulzáró vizsgával záródik. A képzést azonban nem teljes egészében szeretné igénybe venni a Kedvezményezett, hanem csak egy-egy modult kiragadva.

Amennyiben egy képzést több modulból álló képzésként engedélyeztek, akkor a teljes (minden modult magába foglaló) képzésen való részvétel esetén van lehetőség támogatás igénybevételére. Amennyiben az egyes modulok külön kerültek engedélyezésre, azaz eltérő Fktv. szerinti nyilvántartási számmal rendelkeznek, akkor külön-külön is beépíthetők a képzési tervbe, nem szükséges minden modul szerepeltetése.

Amennyiben a résztvevő pótórával nem tudja pótolni a hiányzott időtartamot, abban az esetben a képzés közben bevonható-e résztvevő helyette - a bevont munkavállalók arányának sérülése nélkül - aki előzetes tudásszintfelmérést követően a már leoktatott óraszámok alól felmentést kaphat?

Pótolható, a képzés költsége egyszer számolható el, és a változás részletesen dokumentálni szükséges.

Van tanulói szerződés az egyik egyetemmel a gyakornoki programra. Kell kötni a kamarával tanulószerződést? Vagy elfogadjuk a fentieket 15 pontért?

Nem fogadható el, tanulószerződés szakképző iskolai tanulókkal köthető, felsőfokú intézményben tanulókkal nem. Tanulószerződés alatt a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) szerinti érvényes tanulószerződést, együttműködési megállapodást értjük, amely alapján gyakorlati képzésben részesít tanulókat.

Távoktatási formában megvalósuló képzésnél csak a kontaktórák elszámolhatók?

A felhívás 3.4.1.1. pontja értelmében:

A távoktatás megvalósulhat az Fktv. 2. § 27. pontja szerinti “tisztán” távoktatásként. Ennek keretében a résztvevő a képzési idő több mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vesz részt.
A távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósítása is támogatható, amelynek keretében a résztvevő a képzési idő több mint felében - egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig hagyományos tanórákon (ún. kontaktórákon) vesz részt.

Az Fktv 2. § 21. és 27. pontjai alapján a konstrukció keretében támogatható távoktatást segítő konzultáció a képzésben részt vevő és az oktató közötti megbeszélés, amelynek célja az elsajátítandó ismeret átadása, megerősítése, az önállóan szerzett ismeretek pontosítása, elmélyítése. A konstrukció keretében távoktatást segítő konzultációként olyan konzultációs alkalom számolható el, amely személyes megbeszélés keretében, illetve elektronikus kapcsolattartás során valósul meg.”

Egy teljes munkanap alatt hány órányi képzés tartható a pályázat keretein belül? A képzési órák 45 percesek, míg a munkaórák 60 percből állnak. Ez azt jelenti, hogy egy teljes munkanapon 8 óra*60 percnyi idővel, azaz 480 perccel számolhatunk. Ha ebben a sávban vizsgáljuk a képzési órákat, azt látjuk, hogy ebbe a 480 percbe összesen 10 képzési óra fér bele (10*45 perc = 450 perc). A gyakorlatban egy 8 órás munkanapon 10 képzési óra tartható, azaz pl. egy 20 órásképzés 2 napot vesz igénybe, de ugyanehhez a képzéshez 20 órányi, azaz (8 órás munkanappal számolva) 2,5 napnyi munkabér-elszámolás kapcsolódik.

A képzések esetén 45 perc tekintendő egy órának. A felhívás 5.5 e) 3. pontja alapján a bérköltség kiszámításánál a munka törvénykönyvéről szóló a 2012. évi I. törvény távolléti díj számításának szabályai az irányadók; az elszámolható költség maximum összegét a felhívás 5.5. e) 3. pontja tartalmazza.

A belső képzések pontosan mit takarnak?

A belső képzés fogalmát az Fktv. 2.§ 2. pontja határozza meg. A felhívás keretében az Fktv. 2.§ 2. pontja szerinti belső képzések valósíthatóak meg, azzal, hogy a belső képzéseken csak saját munkavállaló vehet részt. A felhívás 3.4.1.1 pontjában szerepelnek a belső képzésekre vonatkozó további előírások is:

A támogatható képzések legfeljebb 20%-a lehet az Fktv. 2. § 2. pontja szerinti belső képzés
Belső képzés esetén a képzésben részt vevő munkavállalóval írásban, az Fktv.13. § (1) - (2) bekezdésében, a 13. § (3) bekezdés b), c), e)–g), és j) pontjaiban foglaltak alapján felnőttképzési szerződést kell kötni, valamint mindazokat az adminisztratív kötelezettségeket teljesíteni kell, amelyeket az Fktv. 16. § a) és f) pontja a belső képzések vonatkozásában, az Fktv. 21§ (4) bekezdésében előírt, 1.§ (6) bekezdésében hivatkozott OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra előír.
Belső képzés megvalósítása esetén elvárás:

Belső képzésként a Felhívás 3.1.2.1 a) 2-4. pontjaiban meghatározott egyéb szakmai képzést, egyéb képzést, egyéb nyelvi képzést, illetve kombinált nyelvi képzést lehet megvalósítani.
Belső képzésbe csak saját munkavállaló vonható be.
A belső képzést az Fktv. 1. § (6) bekezdés szerinti tartalmú felnőttképzési program alapján kell megvalósítani.

Belső képzés, valamint az Fktv. hatálya alá nem tartozó képzés esetén is vezetni kell a képzés megvalósításával kapcsolatos, 393/2013 (XI.12.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdés szerinti haladási naplót.

Betervezhető-e még a lebonyolítás során képzés – akár „egyéb képzés” –, és az a pályázat újraértékelését vonja-e maga után?

Igen, a forrásmegtakarítás terhére tervezhető újabb képzés a projektbe. A módosítás abban az esetben engedélyezhető, ha a projekt módosított tartalommal is támogatható lett volna.

A felhívás engedi a távoktatást. De azt is lehet, hogy külföldi egyetem tartana képzést távoktatással?

A támogatható képzések körét kizárólag a felnőttképzési törvényben szereplő, a felhívás 3.1.2.1. a) 1-5.pontjában hivatkozott képzéstípusok alkotják.
A Felhívás keretében támogatható az alábbi képzések bármelyike a 3.4.1.1 pontban meghatározott elvárások szerint:

OKJ szerinti szakképesítésre felkészítő képzések (OKJ képzések) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (2) a) pontja alapján;
Fktv. 2. § 19a. pontjában meghatározott kombinált nyelvi képzés, illetve az Fktv 2. § 5a) pontjában meghatározott egyéb nyelvi képzés;
Fktv. 2. § 6. pontjában meghatározott egyéb szakmai képzések;
Fktv. 2. § 5. pontjában egyéb képzés;
az Fktv. hatálya alá nem tartozó, Fktv. 1. § (5) h) és m) pontjai szerinti képzések (a továbbiakban. az Fktv. hatálya alá nem tartozó képzések);

A felhívás 3.4.1.1 pontja szerint a fenti támogatható képzések esetében a képzés formája lehet az Fktv. 2.§ 18. pontjának megfelelően egyéni felkészítés, csoportos képzés, távoktatás. A külföldi egyetem által tartott képzés a fentieknek nem felel meg.

FIR rendszerben rögzíteni kell a képzéseket és a támogatást nyújtó szervezet nevét és címét is fel kell tüntetni. Ide mit kell beírni?

A támogató megnevezését a FIR rendszerben az alábbiak szerint javasoljuk kitölteni:
Pénzügyminisztérium, 1539 Budapest Pf.: 684. (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program)

Takarítással, tisztítási gyakorlattal kapcsolatos képzésünk van, melynél a képzés mellett gyakorlatot kell végezniük a tanulóknak. 10-15 gyakorlati helyszín lenne: ezeket fel kell tüntetni és hogyan? Hogy kell végezni az ellenőrzést?

Amennyiben a képzés során a gyakorlati elem a takarítás, akkor ezt kell ellenőrizni, dokumentálni a képzés gyakorlati megvalósításaként.
A képzési helyszíneket fel kell vinni az EPTK felületen és indokolni szükséges, hogy a képzés megvalósítási helyszíne miért nem a támogatást igénylő székhelye/telephelye/fióktelepe.

Amennyiben a képzések egy részén egy résztvevő előre nem látható okok miatt nem vesz részt- (betegség, vis major helyzet, vállalati előre nem látható helyzet), miként valósul meg a pótórán történő felvétel rögzítése?

A Támogató a képzési tervben rögzített, a képzési program dokumentációjában meghatározott óraszám költségeit ismeri el a teljesítés megfelelő dokumentálása esetében.
A pótórák ezáltal nem szerepelnek az eredeti képzési tervben, így azok elszámolása sem lehetséges.
Mindazonáltal, amennyiben a pótórák révén biztosítják az érintett résztvevő esetében, hogy az órák min. 90%-án részt vegyen, a pótórákon jelenléti ív vezetése szükséges.

Amennyiben egy képzés különböző alkalmai alól hiányoznak résztvevők, a pótalkalom számukra összevonható e?

Amennyiben két résztvevő különböző óráról hiányzik, más tananyagrész maradt ki számukra. A képzés jellegétől, tematikájától függ, hogy a két óra az eltérő hiányzók részére összevonható-e. Pontos képzés megnevezés, tematika ismeretében adható pontos válasz a kérdésre.

Támogatói Okiratunkat megkapva felvettük a kapcsolatot újból a képzőintézményekkel: sajnálatos módon a képzést csak Budapesten fogják elindítani, de pályázati keretek között nem is fognak csak 1 főt fogadni tanfolyamukon. Felvettük a kapcsolatot más iskolákkal is, sajnos mindenhonnan azt a választ kaptuk, hogy a képzés nem indul el, vagy csak Budapesten. A pályázati felhívás alapján budapesti képzési helyszín nem szerepelhet a megvalósítási helyszínek között, de úgy látjuk, hogy más városban nem tudja kollégánk elvégezni a megpályázott tanfolyamot. Van rá lehetőségünk, hogy kérelmezzük a budapesti képzési helyszín elfogadását?

A felhívás rendelkezései értelmében nem támogatható a Közép-Magyarország régió (Budapest, illetve Pest megye) területén megvalósuló fejlesztés.
A kérdésben leírtak alapján a megoldás a képzés időbeli átütemezése, valamint javasoljuk a képző felkeresését, hogy a már elindult képzésekbe van-e lehetőség becsatlakozásra.

Meg van az szabva, hogy milyen iskolában, milyen képzést végezhet el valaki? Kapcsolódnia kell a vállalkozás fő profiljához?

A felhívás 3.1.2.1 pontja értelmében az alábbi képzések megvalósításához lehet támogatást igényelni:
„Képzések lebonyolítása
- saját munkavállalók esetében az Fktv. 2.§ 2. pontja szerinti belső képzésként vagy
- vásárolt szolgáltatásként megvalósuló külső képzésként vagy
- saját teljesítés keretében az Fktv. szerint engedélyezett, vagy ágazati jogszabály szerint megvalósított képzésként;
beleértve a képzéshez kapcsolódó előzetes tudásmérést, és a képzést követő elégedettségmérést
A felhívás keretében támogatható az alábbi képzések bármelyike a 3.4.1.1 pontban meghatározott elvárások szerint:
1.    OKJ szerinti szakképesítésre felkészítő képzések (OKJ képzések) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (2) a) pontja alapján;
2.    Fktv. 2. § 19a. pontjában meghatározott kombinált nyelvi képzés, illetve az Fktv 2. § 5a) pontjában meghatározott egyéb nyelvi képzés;
3.    Fktv. 2. § 6. pontjában meghatározott egyéb szakmai képzések;
4.    Fktv. 2. § 5. pontjában egyéb képzés;
5.    az Fktv. hatálya alá nem tartozó, Fktv. 1. § (5) h) és m) pontjai szerinti képzések (a továbbiakban: az Fktv. hatálya alá nem tartozó képzések);
A képzéshez kapcsolódóan a Felhívás 3.4.1.1 pontjában foglaltaknak megfelelően előzetes tudásmérést, valamint képzést követő elégedettségmérést szükséges végezni.”

Az Fktv. 2. § 5. pontja szerinti egyéb képzésnél milyen korlátot kell figyelembe venniük? Az Fktv. hatálya alá nem tartozó képzésekből össze lehet-e állítani a képzési tervet?

A támogatható képzések körét kizárólag a felnőttképzési törvényben szereplő, a felhívás 3.1.2.1. a) 1-5. pontjában hivatkozott képzéstípusok alkotják.
A Felhívás keretében támogatható az alábbi képzések bármelyike a 3.4.1.1 pontban meghatározott elvárások szerint:

OKJ szerinti szakképesítésre felkészítő képzések (OKJ képzések) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (2) a) pontja alapján;
Fktv. 2. § 19a. pontjában meghatározott kombinált nyelvi képzés, illetve az Fktv 2. § 5a) pontjában meghatározott egyéb nyelvi képzés;
Fktv. 2. § 6. pontjában meghatározott egyéb szakmai képzések;
Fktv. 2. § 5. pontjában egyéb képzés;
az Fktv. hatálya alá nem tartozó, Fktv. 1. § (5) h) és m) pontjai szerinti képzések (a továbbiakban. az Fktv. hatálya alá nem tartozó képzések);

A felhívás 3.4.1.1. b) pontja az alábbi korlátokat tartalmazza a képzésekre vonatkozó arányok vonatkozásában:

A Felhívás keretében támogatható képzések minimum 80%-át külső és/vagy saját teljesítés keretében, az Fktv. szerint engedélyezett és/ vagy ágazati jogszabály szerint megvalósított képzésként kell megvalósítani.
A Felhívás keretében támogatható képzések legfeljebb 15%-a lehet egyéb nyelvi képzés, illetve kombinált nyelvi képzés
A támogatható képzések legfeljebb 20%-a lehet az Fktv. 2. § 2. pontja szerinti belső képzés

A százalékos érték meghatározásakor a tervezett összes képzési óraszámot szükséges alapul venni).

Nem, mert a csökkentett projektidőszak esetén fennmaradó menedzsmentköltség nem szükséges a megvalósításhoz a továbbiakban.

Milyen kötelező arculati elemeket, dokumentumokat kell használni a felnőttképzőnek?

Mennyiben felelt meg a képzés a résztvevő előzetes elvárásainak?

A képzés során tanultakat mennyiben tudja hasznosítani a résztvevő munkája során?”

Hogyan lehet képzési tervet módosítani? Képzéseket cserélni, munkavállalókat cserélni, képzési helyszínt cserélni, képzőt cserélni stb.?

Képzőintézménnyel szemben támasztott követelmények

GINOP-6.1.5

Van-e a felnőttképzési törvényen kívüli speciális formai követelmény a dokumentáció készítésben, amely a képzéshez kapcsolódik (haladási napló, jelenléti ív, elégedettségmérő)? Fejléces papír? A jelenléti ívet naponta hány alkalommal kell a résztvevőkkel aláíratni?

A z elvárások teljes körű megismerése érdekében a GINOP-615-17 pályázati felhívás áttanulmányozását javasoljuk, különös tekintettel a 3.4.1.1 b) képzésekkel kapcsolatos elvárások pontra.

az adminisztratív kötelezettségeket teljesíteni kell, amelyeket az Fktv. 16. § a) és f) pontja a belső képzések vonatkozásában, az Fktv. 21§ (4) bekezdésében előírt, 1.§ (6) bekezdésében hivatkozott OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra előír.;
Az Fktv. hatálya alá nem tartozó képzés esetén is vezetni kell a képzés megvalósításával kapcsolatos, 393/2013 (XI.12.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdés szerinti haladási naplót.
Képzés elvégzésének igazolása a bizonyítványok, tanúsítványok kiállításával és az arra jogosult képzésben résztvevők számára való átadás dokumentálásával történik. A képzéseken történő részvételt (képzésenként, képzési csoportonként, képzési naponként) a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletének 3.4.1.3. pontja alapján elektronikus adathordozón is szükséges igazolni.
Amennyiben a képzési tervben megadott képzések időpontja, tervezett helyszíne változik, arról a Támogatót és az NSZFH-t a képzés megkezdését megelőzően 5 munkanappal az Ügyfélszolgálatnak (gazdasagfejlesztes@pm.gov.hu) és az NSZFH-nak (felnottkepzes@nive.hu) címzett elektronikus bejelentéssel tájékoztatni szükséges, illetve a módosított képzési tervet meg kell küldeni.

Érvényes engedéllyel rendelkező felnőttképzési intézmény a képzések lebonyolítását kiszervezheti-e alvállalkozó részére?

A felnőttképzési tevékenység végzésére - az oktatókkal kötött megbízási, valamint a képzés gyakorlati részének megvalósítására kötött szerződések kivételével - más jogalannyal nem állapodhat meg a felnőttképzést folytató intézmény.

Mit takar ez a szövegrész pontosan: „a képzés gyakorlati részének megvalósítására…”?

A gyakorlati megvalósításra kötött szerződés vonatkozhat pl. a képzés gyakorlati oktatása esetében az OKJ-s képzés szakmai és vizsgakövetelményeiben vagy a képzési programban meghatározott tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező vállalkozással megállapodhat a gyakorlati képzési modul/programelem megvalósításáról. A gyakorlati képzés megvalósítása, a gyakorlati képzés dokumentálása, a tárgyi és személyi feltételek biztosítása is a képző intézmény felelőssége.

Amennyiben a képzési projekt keretében változik a képző, új képzés kerül bevonásra a rendszerbe, milyen dokumentumok beküldése szükséges a vizsgálathoz?

Módosított képzési terv, Referenciadokumentum, a képzésről szóló engedélyről határozat, nyilatkozat arról, hogy a módosított képzési terv megfelel a Felhívás 3.4.4.1 a) pontjában foglaltaknak. Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy a képzőkre vonatkozó értékelési szempontok miatt a képző változása esetén sor kerül a projekt újraértékelésére.

A Megrendelővel történő szolgáltatási szerződéshez van-e formai, tartalmi követelmény?

A felhívás nem határoz meg további tartalmi, formai követelményeket a képzések lebonyolítására vonatkozó szerződésekre vonatkozóan, azon túl, hogy biztosítania kell a felhívás 3.4.1.1 pontjában foglalt elvárásoknak való megfelelést.

Olyan képzés esetében, ahol OSAP nincs még, kell 3 árajánlat, vagy megfelelő a hasonló képzésről kért ajánlat? Ha nincs nyilvántartásba vétel sem még, hogyan nyújtson be a képző referenciát?

A képzések lebonyolítását követően az OSAP adatszolgáltatás a képző intézmény kötelessége; a referenciadokumentumban meg kell adni, hiszen a kiállított bizonyítvány, tanúsítvány mellett ez igazolja a képzés megtörténtét. Az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató képző az OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett, ez alól csak az OKJ szerinti szakképesítések vizsgái, valamint az államilag elismert nyelvvizsgák képeznek kivételt, amelyekről a felnőttképzési hatóság szolgáltat adatot az OSAP szerint.
A felhívás rendelkezései alapján minden képzőintézmény vonatkozásában kötelező benyújtani a referenciadokumentumot.
Amennyiben az adott intézmény nem rendelkezik referenciával, abban az esetben a referencia sablonban erre vonatkozóan kell nyilatkozatot tennie. Amennyiben olyan képzőintézmény kerül kiválasztásra, amely nem rendelkezik a 9. értékelési szempontnál meghatározott szükséges tapasztalattal, akkor ezen szempontra nem adható pontszám a támogatási kérelem értékelésekor.
Amennyiben a képzési tervben olyan képzés szerepel, amelyre még nincs engedély, cél, tematika, óraszám tekintetében hasonló képzésre mutasson be referenciát a kiválasztott képzőintézmény.

Van-e valamiféle dokumentáció-tárolási elvárás, mely eltér a normál működéshez kapcsolódó folyamatoktól?

Dokumentációtárolásra vonatkozó elvárásokat szintén a 3.4.1.1 b) pont határoz meg - kérjük a felhívás áttanulmányozását.

GINOP-6.1.6

Mit jelent a Felhívásban ez a kitétel: „A legutolsó 3 teljes lezárt üzleti évben a képzőintézmény esetében az értékesítés nettó árbevétele meghaladja a 300 millió Ft-ot.”? Ez évenként vagy 3 évre összesen 300 millió Ft?

3 évre összesen.

A képző intézmény referenciáját mivel kell igazolni egy helyszíni ellenőrzés esetén??

A helyszíni ellenőrzés során a képző által kiadott referenciadokumentumban foglaltak alátámasztása az alábbiak szerint történik:

az adott képzés költségének alátámasztására árajánlat megléte
képzés engedélyszámának igazolása a képzés nyilvántartásba vételi határozata
a korább – referenciául szolgáló – képzések esetében kérdés esetén kérjük a képzőnél álljon rendelkezésre a vonatkozó szerződés, amely alapján szükség esetén ellenőrizhető a referenciául megadott ár.

Amennyiben a támogatási kérelem benyújtása során elfogadásra kerültek a képzőintézménnyel kapcsolatosan a referenciák, a megvalósítás során további beszerzési eljárás nem szükséges, a képzőintézménnyel megköthető a szerződés?

Amennyiben nincs közbeszerzési kötelezettség a képzések beszerzése vonatkozásában, akkor igen.

A Felhívás tiltja-e annak a lehetőségét, hogy a felnőttképzési intézmény a saját munkavállalójukkal kössön szerződést?

A dokumentációt illetően: mivel a képzőintézmény bonyolítja le a képzéseket, így a jelenléti ívek, haladási naplók és az egyéb kötelező dokumentációk nála találhatóak meg eredetiben. A kedvezményezettnek is rendelkeznie kell-e az eredeti dokumentációval? Elegendő-e a Kedvezményezett számára, ha hitelesített másolattal rendelkezik a teljes anyagról?

Megfelelő, ha a képzőnél áll rendelkezésre az eredeti dokumentáció a projektzárásig, amennyiben az elszámolásokhoz szükséges dokumentáció elektronikusan a Kedvezményezettnél is elérhető, illetve amennyiben a képző vállalja, hogy ellenőrzési célra az eredeti dokumentumokat haladéktalanul rendelkezésre bocsájtja. Projektzárást követően javasolt az eredeti dokumentáció átvétele.

Közoktatási intézménytől beszerzett ajánlatoknál (fizetős felnőttképzések). hogyan tudják az intézmény gazdálkodási adatait ellenőrizni?

Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelete az irányadó. A Korm. rendelet 6. sz. melléklete szól az eredménykimutatásról: az I. Tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele sor feleltethető meg az árbevételnek és az E) Mérleg szerinti eredmény feleltethető meg az adózás előtti eredménynek.

A fejlesztés megvalósulásának helyszíne

GINOP-6.1.5

Több olyan D körös képzés is van, ahol a gyakorlati rész megvalósításához szakmailag indokolt, hogy a képzettek a képzési helyszínt elhagyják és “terepen” gyűjtsenek információt, szerezzenek tapasztalatot, amit később megosztanak a többi részvevővel. Ez elszámolási szempontból elfogadható?

Amennyiben a képzési program részét képezi és a képzési döntő része a képzés helyszínén kerül lefolytatásra, akkor elfogadható. Ennek alátámasztását helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani szükséges.

A cég székhelye a konvergenciarégióban van, egy másik telephely Budapesten. A cég központi irányításában részt vevő dolgozók csaknem fele Budapestről közös funkcióban, közös felelősségi és feladatkörben, és egyforma intenzitással irányítja vagy támogatja a mindkét telephelyen dolgozó munkavállalókat. (Ilyen munkakörök pl.: IT, HR, bérszámfejtés előkészítése/jutalék számfejtése, projektmenedzser, oktató.) Munkaidejükben a teljes szervezetet kiszolgálják. A pályázat benyújtható-e azon munkavállalókra vonatkozóan, akik távmunkában a mindkét hely feladatait?

A felhívás alapján a támogatást igénylőnél, annak kevésbé fejlett régióban bejegyzett székhelyén, telephelyén, fióktelepén foglalkoztatott munkavállaló képzése támogatható. A képzésbe bevonásra kerülő célcsoporttag munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyszínének a támogatást igénylő kevésbé fejlett (Észak-magyarországi, Észak-alföldi, Dél-alföldi, Közép-dunántúli, Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli) régiók valamelyikében található székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének kell lennie.
Amennyiben a munkaszerződés tartalmazza a konvergencia régióban található székhelyet a munkaidő több mint felére a munkavégzés helyszíneként, abban az esetben támogatható az érintett munkavállaló képzése.

GINOP-6.1.6

Ha nem KMR régióban van a megvalósítási hely, de van olyan munkavállaló, akinek a szerződésében távmunka van megadva (tehát dolgozhat 2 napot pesti telephelyen, vagy akár otthonról), ez így működőképes, vagy csak olyan munkavállalóra terjeszthető ki a támogatás, aki fixen a megvalósítási helyszínen dolgozik?

A munkaszerződésben egyértelműen rögzíteni szükséges a munkavégzés helyszínét, annak megoszlását. Amennyiben ez a munkavégzési helyszín kizárólag a Közép-Magyarországi régióban van, akkor a felhívás értelmében az érintett munkavállaló nem vonható be a képzésbe. Arra lehetőség van viszont, hogy a vegyes munkavégzési helyszínű munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló esetében abban az arányban számolja el a képzési költséget, amilyen arányban a munkaszerződésben rögzített heti óraszám a kevésbé fejlett régióban lévő telephelyen történik. Ennek alátámasztása a munkaügyi dokumentációban szükséges és a megvalósítás során helyszíni ellenőrzés vizsgálja.

Elszámolási kérdések

GINOP-6.1.5

Az OKJ-s képzésekre a képző a képzés teljes óraszámát figyelembe véve adott referenciadokumentumot, de a tudásszint felmérése után előfordulhat, hogy az óraszámok jelentősen csökkennek. Ilyen esetben elszámolható a képzésre beállított teljes költség vagy annak csak az arányos része?

Amennyiben az óraszám csökken, az minden bizonnyal a képzési költség csökkenésével együtt jár, így csökkentett költség számolható el az adott képzésre. A változást be kell jelenteni, az eltérés kalkulációját elszámoláskor meg kell adni indoklásként.

Hogy számolható el a belső képzés?

A belső képzés költségeinek elszámolása a felhívás 5.5. d) 2. pontja alatt (képzéshez kapcsolódó költségek) történik. Az elszámolási dokumentáció részeként majd kérjük küldjék be a megbízási szerződést, a kapcsolódó teljesítésigazolást és az oktató részére történt kifizetést bizonyító alátámasztást.
A képzés megvalósításának alátámasztására belső képzés esetében is szükséges a jelenléti ívek, valamint a felhívás által előírt kép- és hangfelvétel rendelkezésre állása.

Ha az OKJ-s képzés esetében csökken az óraszám, és emellett csak a lecsökkentett óraszámra vonatkozó költség számolható el, az azt fogja jelenteni, hogy jelentős mértékű összeg marad szabadon. Ezt az összeget fel lehet tölteni más képzésekkel?

A forrás-megtakarítás terhére tervezhető újabb képzés a projektbe. A módosítás abban az esetben engedélyezhető, ha a projekt módosított tartalommal is támogatható lett volna.

Előzetes tudásfelmérés eredményének milyen hatása van a szolgáltatási díjra, amennyiben a képzés óraszáma csökkentésre kerül? Új ajánlatot szükséges készíteni? Van-e bármiféle séma, elvárás a számlázás kapcsán?

Amennyiben az óraszám csökkentésre kerül, az hatással van a projekt költségvetésére, azaz a támogatói okirat módosítását von(hat)ja maga után. A támogatást igénylő kedvezményezett felelőssége a tervezett projekttől történő eltérés esetén a szerződésmódosítások kezdeményezése. A képzéseknek az elvárt minimális óraszámnak mindenképpen meg kell felelnie az elszámolhatóság érdekében.

Mik a saját teljesítés keretei?

A felhívás 3.4.1.1. b) Képzésekkel kapcsolatos elvárások 7. alpontja értelmében „saját teljesítésként csak azon képzések valósíthatóak meg, amelyek esetében a támogatást igénylő rendelkezik az Fktv. szerinti engedéllyel vagy amely képzés folytatására az ágazati jogszabály alapján a támogatást igénylőnek van jogosítványa.”
A belső képzés meghatározását illetően az Fktv. 2.§ 2. pont az irányadó: a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül nem üzletszerűen szervezett képzés, amely nem lehet a Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a Fktv. 2. § 1. pontjában meghatározott képzés. A belső képzésnél az a lényeg, hogy a vállalat saját munkaszervezetén belül szervezi a képzést, vagyis a vállalat gondoskodik az ehhez szükséges feltételek, így az oktatók biztosításáról is. Az oktatók biztosítása, részükre az oktatói díj kifizetése történhet a velük kötött megbízási szerződés alapján.

Abban az esetben, ha időközben a munkavállaló pozíciót váltott, a bére pedig túllépte a 405 549 Ft-os határt, akkor a felette lévő részt önerőből kell fizessük?

Igen, a képzés idejére kieső munkabér esetében az elszámolható költség maximum összegét a felhívás 5.5. e) 3. pontja tartalmazza.

Lehetséges-e a képzési költség átcsoportosítása bérköltségre?

Lehetséges, módosítási igény keretében. Felhívjuk figyelmét, hogy az ilyen jellegű módosítások a projekt újraértékelését vonják maguk után, tehát a változásokat követően is meg kell felelniük a Felhívásban foglalt követelményeknek

Bizonyos területeken jutalékos rendszerben dolgoznak a kollégák, amely során a dolgozók éves forgalmát vesszük figyelembe. Hogyan tudjuk a hat hónapra eső bruttó bér kiszámításakor az éves forgalom után járó jutalékot 12 hónapra szétosztani, s annak csak a 6 hónapra eső arányos részét figyelembe venni? Ezt a Támogató külön engedélyezheti?

A felhívásban foglalt rendelkezések minden támogatást igénylő esetében egységesen alkalmazandók, egyedi szabályok megállapítására nincs lehetőség.
A felhívás 3411 b) 8. pontja értelmében „A támogatást igénylő saját munkavállalói közül azok vonhatók be képzésbe, akik bruttó bére nem haladja meg a támogatási kérelem benyújtását megelőző hat hónap átlagában a 405 459 Ft-ot, azzal, hogy a képzésbe vont saját munkavállalók 10%-ának mértékéig olyan munkavállalók is bevonhatók a támogatott képzésekbe, akik bruttó bére nem haladja meg a 600.000 Ft-ot. A feltételnek való megfelelést a kifizetés igénylés során szükséges alátámasztani.” A bruttó bérbe a KSH Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz c. tájékoztatójában a kereset részeiként leírt alapbér/törzsbér, bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a prémium, a jutalom és az egyéb bér (pl.13. havi bér) tartoznak bele, azaz a statisztikai szempontból a keresetbe tartozó elemek, így nem képezi a részt a cafeteria és az egyéb béren kívüli juttatások. A havi szintre történő arányosítás nem lehetséges, a bérkartonokkal alátámasztható, benyújtást megelőző 6 havi átlagbért szükséges figyelembe venni.

Hogyan történik az előfinanszírozás, mik a követelményei?

A támogatások esetében utófinanszírozású projektekről beszélhetünk, ez esetben előfinanszírozásra nincs lehetőség.
A projektek során előleg igénybevételre van lehetősége a kedvezményezettnek a Támogatói Okirat hatálybalépését követően, amennyiben többszöri elszámoló a kedvezményezett. Az előleg igénylésére vonatkozó információkat a felhívás 5.4-es pontja tartalmazza. felhívjuk a figyelmet, hogy az igénybe vehető előleg mértékét a 272/2014 (XI.5.) Korm. rendelet határozza meg (a IX.7-én hatályba lépett módosítás értelmében 25% előleg igényelhető). Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy a támogatási előleg - vagy több részletben történő előlegfolyósítás esetén annak első részlete - kifizetésétől számított tizenkét hónapon belül időközi kifizetés igénylést szükséges benyújtani.

Az oktató cég, akivel leszerződnénk, csak úgy tudja megoldani a számlázást, ha költségviselői nyilatkozatot kötnek velünk, a tanulókkal pedig egyénként kötnek felnőttképzési szerződést. Ez így lehetséges?

A képzés elszámolása szolgáltatási szerződésen alapul, amely a képző és a támogatást igénylő között kerül megkötésre. A számla ez alapján kerül kiállításra. A pénzügyi elszámolás során csak olyan számla fogadható el, amely a kedvezményezett nevére került kiállításra. Mindezek mellett a képzésben résztvevőkkel felnőttképzési szerződést kell kötni.

A projekttel kapcsolatban elérhető-e valahol pénzügyi útmutató?

ESZA pénzügyi tájékoztató elérési útja: https://www.palyazat.gov.hu/doc/4380/

A tervezett mentor költségét át lehet-e csoportosítani képzési költségre úgy, hogy új képzés kerül bevonásra? Vagy szakmai megvalósítási asszisztens bevonásának költségére?

Lehetséges, módosítási igény keretében. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy mentori költségnek abban az esetben kell szerepelnie a pályázatban, ha a 10%-os inaktív/álláskeresői/közfoglalkoztatott csoportból foglalkoztatásba vesznek valakit. A 10%-os bevonás jogosultsági feltétel, teljesíteni kell, eltekinteni nem tudunk tőle. A projektek megvalósítására a felhívás értelmében 24 hónap áll rendelkezésre, amely időintervallumon belül teljesíthető a képzésbe vonás. Továbbá felhívjuk figyelmét, hogy az ilyen jellegű módosítások a projekt újraértékelését vonják maguk után, tehát a változásokat követően is meg kell felelniük a Felhívásban foglalt követelményeknek.

A Felhívás 5.3 pontja alapján 10 000 000 Ft fölött minden egyes képzésbe bevont fővel 588 000 Ft-tal emelkedhet az igényelhető támogatás összege. Egy főre vagy összesen értendő az összeg? Képzésenként kell érteni vagy személyenként?

A felhívás 5.3. pontja értelmében 10 000 000 Ft felett minden egyes képzésbe vont fővel 588 000 Ft-tal emelkedhet az igényelhető támogatás összege. A képzésekbe minimum 17 főt be kell vonni. A felhívás 3.7. pont értelmében a képzéseken egy személy több képzésen is részt vehet, ugyanakkor képzésben résztvevők számának meghatározásakor egy személy csak egyszer vehető figyelembe. Mindezek alapján a bevont személyek számát kell növelni a magasabb támogatási összeg elérése érdekében.

A tervezetthez képest az egy főre jutó képzési költség emelkedése elszámolható-e a projektben úgy, hogy arra költségátcsoportosítást kérünk, esetlegesen a bérköltség (vagy más egyéb betervezett költség) átcsoportosításával?

A felhívás 5.5. pontja értelmében a képzési költségek nem haladhatják meg a képzésben résztvevőnként 580.000 Ft/fő költséget, valamint a 4000 Ft/fő súlyozott átlagos óradíjat. A költségvetés módosítására van lehetőség, megfelelő indoklás mellett, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a költségvetés módosítása a támogatói okirat módosítását jelenti. A támogatói okirat módosítása abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a projekt a módosított tartalommal is támogatható lett volna.

GINOP-6.1.6

Ha változik a képző akkreditációs száma, akkor erről kell-e módosítást benyújtani?

Igen. Ugyanakkor tisztázandó, hogy a kérdésben szereplő akkreditáció szám változás a képző változatlan maradása mellett történik-e, vagy a képző is változik. Amennyiben a képző is változik: a képző változása a projekt újraértékelését jelenti, hiszen a képzési terv a támogatói okirat részét képezi. A támogatói okirat módosítása abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a projekt a módosított tartalommal is támogatható lett volna.

Amennyiben IPAR 4.0. képzést tervezett a cég belső képzésként, abban az esetben tarthatja-e azt a cég tulajdonosa, aki a cégnél nem áll alkalmazásban, ezért munkabért sem kap, de megfelel a feltételeknek. Hogyan számolható el ez a költség?

A belső képzés meghatározását illetően az Fktv. 2.§ 2. pont az irányadó: a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül nem üzletszerűen szervezett képzés, amely nem lehet a Fktv. 1. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a Fktv. 2. § 1. pontjában meghatározott képzés. A belső képzésnél az a lényeg, hogy a vállalat saját munkaszervezetén belül szervezi a képzést, vagyis a vállalat gondoskodik az ehhez szükséges feltételek, így az oktatók biztosításáról is. Az oktatók biztosítása, részükre az oktatói díj kifizetése történhet a velük kötött megbízási szerződés alapján.
A belső képzés költségeinek elszámolása a felhívás 5.5. d) 2. pontja alatt (képzéshez kapcsolódó költségek) történik. Az elszámolási dokumentáció részeként majd kérjük küldjék be a megbízási szerződést, a kapcsolódó teljesítésigazolást és az oktató részére történt kifizetést bizonyító alátámasztást.

A nyilvántartott képzési programban a maximális csoportlétszám 20 fő. A Kedvezményezett jóváhagyott képzési tervében erre az adott képzésre 15 főt tervezett. 15 fő a kevésbé fejlett régióból jönne, illetve további 5 fő budapesti kolléga lenne. Elszámolható a képzés teljes költsége a projekt keretében, 1 főre eső képzési költségre vonatkozó arányosítás nélkül?

Tekintettel arra, hogy a GINOP-ból kizárólag a kevésbé fejlett régiókban munkavégzési helyszínnel rendelkező munkavállalók képzési költsége támogathatók, valamint arra, hogy a képzési költségek az egy főre jutó képzési költség alapján kerülnek elszámolásra (ennek megfelelően kellett megadni a pályázati szakaszban az árajánlatot helyettesítő referencia dokumentumban is a képzési költségeket), csak a 15 fő esetében számolható el a pályázat keretében az egy főre jutó fajlagos képzési költség.

Ha a nyelvi képzéseket megvalósító képző cég a projekt során akkreditált céget vált - másik akkreditált szervezet képviseletében végzi a képzést -, ezt a változást hol jelezzük, szükséges-e módosítási kérelmet benyújtani emiatt?

Amennyiben a képző cég változik, a képzési terv és a képzésre vonatkozó referenciadokumentum is változik, azt be kell jelentenie az NSZFH-hoz is és az irányító hatósághoz is.

Amennyiben egy munkavállaló nem vesz részt az órák 90%-án, abban az esetben a rá eső képzési díj teljes egészében nem elszámolható? Tehát a részt vett órák arányában sem számolható el részben a képzési díj?

Nem, a kettő összekapcsolódik: azért lehet kieső bért elszámolni, mert az adott munkavállaló képzésen vesz részt. Amennyiben az adott képzés nem számolható el, mert nem vett részt a munkavállaló a képzési órák legalább 90%-án, akkor a kieső munkabér sem számolható el. A hiányzó órákat azonban lehetséges pótolni, a pótlást igazolni szükséges. A pótórák vonatkozásában tájékoztatom, hogy a Támogató a képzési tervben rögzített, a képzési program dokumentációjában meghatározott óraszám költségeit ismeri el a teljesítés megfelelő dokumentálása esetében.

A képzés díja elszámolható-e teljes egészében csökkentett óraszám esetében is?

Amennyiben az előzetes tudásszint mérése után/miatt az óraszámok csökkennek, úgy a maradványösszeg átcsoportosítható?

Igen. Amennyiben az óraszám csökkentésre kerül, az hatással van a projekt költségvetésére, azaz a támogatói okirat módosítását von(hat)ja maga után. A támogatást igénylő kedvezményezett felelőssége a tervezett projekttől történő eltérés esetén a szerződésmódosítások kezdeményezése. A képzéseknek az elvárt minimális óraszámnak mindenképpen meg kell felelnie az elszámolhatóság érdekében. A módosítás abban az esetben engedélyezhető, ha a projekt módosított tartalommal is támogatható lett volna.

Mi történik, ha a támogatási kérelem beadása óta több személyi változás is történt (pl. valakinek a bére megnőtt, és eléri a 405 ezer forintos korlátot; felmondott; új munkavállaló jött)? A kieső ember bérét el tudjuk számolni?

Bevonható az a munkavállaló is, aki a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapban nem végig a támogatási kérelmet benyújtó vállalkozásánál állt munkaviszonyban. Ennek megfelelően a bevonás jogosultságának igazolásához az előző munkahelyén kapott kereset igazolása is elfogadható.
A bevonás időpontjában mindenképpen a kedvezményezett vállalkozás munkavállalójának kell lennie. A képzésbe vonás időpontjának a felnőttképzési szerződés megkötésének időpontja számít.
A képzésbe vontak száma nőhet a projekt megvalósítása során, ugyanakkor az újonnan bevont munkavállalókra is ugyanazon bevonási feltételek irányadók. Kérjük, előtte egyeztessenek a képzővel, hogy az egy főre jutó képzési díj változik-e a megnövekedett létszám miatt, amely szintén hatással van a projekt költségvetésére és a támogatási okirat módosítását vonja maga után.

A projektbe tervezett munkavállalók képzésekhez kapcsolódó kieső munkabér- és járulékköltségét milyen dokumentummal szükséges igazolni?

A támogatás kifizetésének igénylésekor be kell nyújtani az alábbi dokumentumokat (eredeti példányok bemutatása szükséges a helyszíni ellenőrzések során) excel és cégszerűen aláírt pdf formátumban:

„összesítő a képzésbe bevont munkavállalók személyi jellegű költségeinek elszámolásához” – excel formátumban
a képzésben résztvevők jelenléti ív kitöltött, munkavállalók, kedvezményezett által aláírt, szkennelt példánya,
az összesítő táblázat kedvezményezett által aláírt, szkennelt példánya

A képzésbe bevont munkavállalók személyi jellegű ráfordításai esetén, helyszíni ellenőrzésekor az irányító hatóság kérheti többek között az alábbi eredeti dokumentumok bemutatását:

a foglalkoztatás alapját képező dokumentumot: munkaszerződés, kinevezés, megbízási szerződés, ezek módosítása;
munkaköri leírást;
bérkartont;
kifizetést alátámasztó dokumentációt (táblában feltüntetett bruttó bér, egyéb személyi jellegű költség és járulékok kiszámításának metodikáját);
teljesítés alapján fizetett juttatások (megbízás, célfeladat, munkaidőn túli kereset kiegészítés) esetén a teljesítést igazoló szakmai alátámasztó dokumentációt;
a személyi jellegű költségek táblában feltüntetett bruttó bér, egyéb személyi jellegű költség és járulékok kiszámításának metodikáját, különös tekintettel a nem elszámolható költségekre;

Megkezdett képzésekhez tartozó orvosi vizsgálatok költségei elszámolhatók-e, erre átcsoportosíthatók-e összegek?

A felhívás 5.5. pont d) 2. alpontja értelmében elszámolhatók a képzéshez kapcsolódó egyéb indokolt költségek (beleértve vizsgadíj, vizsgáztatási díjat, bizonyítvány, tankönyv, jegyzet, segédanyag költsége, előzetes tudásmérés és az elégedettségmérés költsége, amortizáció költsége, munkaruha/védőruha, alkalmassági vizsgálat és egyéb a képzéssel összefüggésben előírt, a képzés elvégzéséhez szükséges speciális vizsgálat és kapcsolódó védőoltás költsége). Amennyiben tehát az orvosi vizsgálat képzési alkalmassági vizsgálatot takar, akkor elszámolható költségnek minősül.

Egy teljes munkanap alatt hány órányi képzés tartható a pályázat keretein belül (a képzési órák 45 percesek, míg a munkaórák 60 percből állnak)?

Milyen megoldás lehetséges az elszámolhatóság érdekében a következő szituációban: A képzésen hang és kép rögzítésre kerül sor, melyhez hozzájáruló nyilatkozat formájában a munkatársaink beleegyezésüket adják. Az egyik kolléga nem szeretne a felvételeken szerepelni és az internet semmilyen felületére felkerülni, ezért a hozzájáruló nyilatkozatot nem hajlandó aláírni. A képző cég a pályázati útmutatóra hivatkozva azt jelezte felénk, hogy amennyiben nem adja a hozzájárulását a munkavállaló a felvételek elkészítéséhez, úgy az ő képzési költsége nem kerülhet elszámolásra.

A mozgó- és állókép, valamint a hanganyag rögzítésével kapcsolatban a Támogatást Igénylőnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) rendelkezésének megfelelően szükséges eljárnia. A képzések résztvevőit tájékoztatni szükséges arról, hogy a kép- és hangrögzítés előírása a Támogató részéről az uniós források felhasználásának ellenőrzését szolgálja. A felvétel a Támogatást Igénylőnél kell, hogy rendelkezésre álljon, azt nem szükséges továbbítani, illetéktelen hozzáférés a Támogató részéről kizárt.
A résztvevőktől hozzájárulást szükséges kérni, engedély hiányában a felvételről ki kell takarni mindazon külső résztvevőket, akik nem járultak hozzá a felvételhez.
A Támogatást igénylő továbbá megállapodhat a képzővel arról, hogy a felvétel a képző birtokában marad és azt ellenőrzési célból a támogatást igénylő részére rendelkezésre bocsájtja.

Egy adott képzést nyújtó cégnek nincs akkreditációja, de van referenciája. Ez a képzés elszámolható? (Egy minden évben frissülő szoftvert forgalmazó cég oktatná egy másik cégnek a szoftver a használatát.)

A felhívás keretében képzést csak olyan képző nyújthat, amely rendelkezik az adott képzés nyújtására vonatkozó felnőttképzési engedéllyel, rendelkezik az képzés nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.
Tekintettel arra, hogy a kérdés értelmében a képzést nem egy, az adott képzés nyújtására Fktv. szerinti engedéllyel rendelkező képző (vállalkozás vagy egyéni vállalkozás) tartaná, ez nem lehetséges a felhívás alapján.
Azonban megoldás lehet, hogy a szoftvert forgalmazó cég, amely a képzést tartaná, engedélyezteti az szoftver használatára irányuló képzést. A Pest Megyei Kormányhivatal az engedélyező szerv, javasoljuk az engedélyeztető szervet felkeresni. A képzések programkövetelményeire vonatkozó elvárásokról is a Hivatal tud felvilágosítást adni. A felhívás értelmében az engedélyeztetés alatt álló képzések is beleszámítanak a külső képzések 80%-os korlátjába. A felhívás 3.4.1.1. b) Képzésekkel kapcsolatos elvárások pontjában megfogalmazottak szerint az engedélynek a képzés megkezdésének időpontjára kell rendelkezésre állnia.
A felhívás 3.4.1.1. pontjában foglalt rendelkezések értelmében a támogatott képzések minimum időtartama 20 óra.

A távolléti díj esetében ennek igazolását, dokumentálását milyen formában szükséges vezetni?

A távolléti díj kiszámítása jogszabályi előírások alapján történik. Ennek nyilvántartására nincs kötelező sablon. A kedvezményezett részéről a bérkartonok megfelelő és átlátható vezetése szükséges; munkaszerződések, munkaköri leírások, munkaidő nyilvántartás álljon rendelkezésre.
A képzések és a kapcsolódó kieső munkabér elszámolásakor a támogatás kifizetésének igénylésekor be kell nyújtani az alábbi dokumentumokat (eredeti példányok bemutatása szükséges a helyszíni ellenőrzések során) excel ás cégszerűen aláírt pdf formátumban:

„összesítő a képzésbe bevont munkavállalók személyi jellegű költségeinek elszámolásához” – excel formátumban
a képzésben résztvevők jelenléti ív kitöltött, munkavállalók, kedvezményezett által aláírt, szkennelt példánya,
az összesítő táblázat kedvezményezett által aláírt, szkennelt példánya

a foglalkoztatás alapját képező dokumentumot: munkaszerződés, kinevezés, megbízási szerződés, ezek módosítása;
munkaköri leírást;
bérkartont;
kifizetést alátámasztó dokumentációt (táblában feltüntetett bruttó bér, egyéb személyi jellegű költség és járulékok kiszámításának metodikáját);
a személyi jellegű költségek táblában feltüntetett bruttó bér, egyéb személyi jellegű költség és járulékok kiszámításának metodikáját, különös tekintettel a nem elszámolható költségekre;

A képzésbe bevonásra kerülő személyek meghatározása

GINOP-6.1.5

Kik az inaktív személyek? A közfoglalkoztatottak is? Az inaktív személyek milyen státuszban lehetnek, amikor bevonják őket? Az elmúlt 1 évben bármikor, bármennyi ideig lehetett közfoglalkoztatott?

Az inaktív személyek közül a munkaképes korú, 16-65 év közötti személyek vonhatók be, köztük a foglalkoztatóval nem rendelkező GYES-en, GYED-en, GYET-en lévők, az eltartotti, háztartásbeli státuszban lévők, köztük a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok tartoznak, vagy olyan pénzbeli ellátásban részesülő személyek, akiknél a teljes vagy részmunkaidős munkavégzésének nincs elvi jogszabályi akadálya (pl. a korhatári előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülők, a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülők).
A bevonás időpontjában nem foglalkoztatott személyek között a felhívás értelmében bevonhatók azon személy is, aki a bevonást megelőző 12 hónapban volt közfoglalkoztatott. A közfoglalkoztatotti státusz időintervallumára vonatkozóan a felhívás nem tartalmaz előírást.

Az egyéb munkavállalási korú inaktív személyek csoportjai pontosan mit jelent? Esti tagozatos, felnőttoktatásban tanuló 25 év alatti személy beleszámít-e a külsős bevonhatók közé?

A külső, a bevonás időpontjában nem foglalkozatott személyek bevonásának célja a munkaerőtartalék aktivizálása, képzések révén a munkaerőpiacra történő be/visszavezetése. Az inaktív személyek közül a munkavállalási korú, 16-65 év közötti személyek vonhatók be, köztük a foglalkoztatóval nem rendelkező GYES-en, GYED-en, GYET-en lévők, az eltartotti, háztartásbeli státuszban lévők, köztük a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok tartoznak, vagy olyan pénzbeli ellátásban részesülő személyek, akiknél a teljes vagy részmunkaidős munkavégzésének nincs elvi jogszabályi akadálya (pl. a korhatári előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülők, a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülők).
Amennyiben a kérdésben szereplő fiatal nem végez kereső tevékenységet, bevonható a képzésbe az egyéb munkavállalási korú inaktív személyek között. A „beleértve az oktatásban, képzésben nem résztvevő, foglalkoztatásban nem álló fiatalok” kiemelés a felhívásban az inaktívak egyik, a GINOP célkitűzései szempontjából kiemelt, 25 év alatti célcsoportját külön nevesíti, de az inaktív kategória ennél tágabb.

A bevonás jogosultságának igazolásához esetleg szükséges, az előző munkahelyén kapott kereset igazolása érzékeny béradat, ezt sem az előző munkáltató nem fogja kiadni, tekintettel arra, hogy már nem az adott vállalat munkavállalója a most bevonásra kerülő, sem pedig a bevonni tervezett munkavállaló nem árulja el, hogy az előző munkahelyén mennyit keresett, tekintettel arra, hogy a mostani munkahelyen bértárgyalások keretében került megállapításra a bére. Mi ilyenkor a teendő?

Tekintettel arra, hogy a munkavállalók képzésbe vonhatósága esetében a felhívás bérkorlátot határoz meg, mindenképpen szükséges a bérkorlátnak való megfelelés alátámasztása, bizonyítása. A feltételnek való megfelelést a kifizetés igénylés során szükséges alátámasztani.

Amennyiben a képzésben részt vevők száma növekszik egy nagyvállalat projektjében, akkor a 10%-os inaktív bevonásnak meg kell-e felelni a nagyobb létszám esetén is?

Igen, meg kell felelni.

Van lehetőség egyszerűsített foglalkoztatással bejelentetett munkavállalót a projekt képzéseibe bevonni? Az egyszerűsített foglalkoztatással járó bért arányosítva van lehetőség elszámolni a projektben?

A pályázat szempontjából az egyszerűsített foglalkoztatással bejelentett munkavállaló nem minősül az adott vállalkozás munkavállalójának, így munkavállalóként nem vonható be a képzésekbe. Ugyanakkor az inaktív, a bevonás időpontjában nem foglalkoztatott személyek között bevonhatók. Nem, mivel a fent leírtak alapján nem a vállalkozás munkavállalójáról van szó.

Az adott céghez kirendeltek két közfoglalkoztatott személyt, akiknek bérét a cég utalja közfoglakoztatotti bér jogcímen. Ilyen esetben ezeket a személyeket beszámíthatják az inaktívak közé? Más közfoglalkoztatottak is voltak a cégnél, legalább 12 hónapig igazoltan. 1 hónapja azonban a cég felvette őket saját alkalmazásukba, így munkaviszonyuk lett. Ezeket a személyeket beszámíthatják az inaktívak közé?

A felhívás értelmében a bevonás időpontjában nem foglalkoztatott személyek közé számítanak többek között a bevonást megelőző 12 hónapban volt igazoltan közfoglalkoztatott személyek.
A bevonás időpontjának a felnőttképzési szerződés megkötése számít.
Mindezek alapján az első esetben, mikor az érintett személyek jelenleg is (és a felnőttképzési szerződés megkötés időpontjában is) közfoglalkoztatottnak minősülnek, bevonhatók az inaktívak közé, a második esetben már a vállalkozás saját munkavállalóinak minősülnek, azaz saját munkavállalókként vonhatók be a képzésekbe.

Kik az inaktív személyek? A GYES-en lévők oda tartoznak?

A külső, a bevonás időpontjában nem foglalkozatott személyek bevonásának célja a munkaerőtartalék aktivizálása, képzések révén a munkaerőpiacra történő be/visszavezetése. Az inaktív személyek közül a munkaképes korú, 16-65 év közötti személyek vonhatók be, köztük a foglalkoztatóval nem rendelkező GYES-en, GYED-en, GYET-en lévők, az eltartotti, háztartásbeli státuszban lévők, köztük a nem tanuló, nem dolgozó fiatalok tartoznak, vagy olyan pénzbeli ellátásban részesülő személyek, akik teljes vagy részmunkaidős munkavégzésének nincs elvi jogszabályi akadálya (pl. a korhatári előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülők, a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülők).
Az inaktív személyként a GYES-en, GYED-en lévő, foglalkoztatóval rendelkező, inaktív munkavállalók nem vonhatók be.

A hátrányos helyzetű munkavállalók hátrányos helyzetét milyen módon kell igazolni? Milyen alátámasztó dokumentum szükséges, az egyes kategóriák igazolására (50 évnél idősebb, megváltozott munkaképességű, 25 évnél fiatalabb, pályakezdő egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt)?

A döntés-előkészítésnél nem kell alátámasztó dokumentum, csak nyilatkozatot kérünk a célcsoport összetételéről, a megvalósítás során, a pontos létszám rendelkezésre állását követően (a képzések megvalósításakor) szükséges igazolni a fentieket – az igazolás dokumentumára vonatkozóan nem tartalmaz előírást a felhívás, ugyanakkor egyértelmű alátámasztásának kell lennie az adott hátrányos helyzetre vonatkozó kategóriának.

Mi a teendő abban az esetben, ha a cég részéről csak 1 fő vesz részt a képzésen, a többi résztvevő nem a cég alkalmazottja. A hangfelvétel és a videofelvétel készítése terén ebben az esetben hogyan tudnak az adatvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelni?

A mozgó- és állókép, valamint a hanganyag rögzítésével kapcsolatban a Támogatást Igénylőnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) rendelkezésének megfelelően szükséges eljárnia. A képzések résztvevőit tájékoztatni szükséges arról, hogy a kép- és hangrögzítés előírása a Támogató részéről az uniós források felhasználásának ellenőrzését szolgálja. A felvétel a Támogatást Igénylőnél kell, hogy rendelkezésre álljon, azt nem szükséges továbbítani, illetéktelen hozzáférés a Támogató részéről kizárt.
A résztvevőktől hozzájárulást szükséges kérni, engedély hiányában a felvételről ki kell takarni mindazon külső résztvevőket, akik nem járultak hozzá a felvételhez. A Támogatást igénylő ilyen esetben megállapodhat a képzővel arról, hogy a felvétel a képző birtokában marad és azt ellenőrzési célból a támogatást igénylő részére rendelkezésre bocsájtja.

A képzési tervben nem szereplő résztvevőknél nem kell változás-bejelentéssel lejelenteni a plusz létszámot?

A megnövekedett létszámot nem kell változás-bejelentés keretében bejelenti, kivéve, akkor, ha hatással van a képzési költségekre (ld. feljebb).

Van egy inaktív státuszban lévő, bevonható jelentkező, aki szeretne elvégezni egy képzést, de szeretne egy másikat is, ami várhatóan 2019 májusában indulna, szintén az Európai Unió által támogatott programban. Részben párhuzamosan részt vehet-e két támogatott képzésben, ha egyébként a tanfolyam látogatásában nem lesz akadályoztatva?

Amennyiben eltérő képzésen venne részt a két projektben, eltérő időpontban, akkor a felhívás értelmében nincs erre vonatkozó kizárás. A közfoglalkoztatott/álláskeresői/inaktív személyekkel felnőttképzési szerződést kell kötni. A bevonás időpontjának a felnőttképzési szerződés megkötésének időpontja számít, azaz a szerződés megkötésének időpontjában inaktívnak kell lennie.

Amennyiben a képzésbe bevont munkavállaló nem állt a pályázat benyújtásakor a cég alkalmazásában, akkor bevonható a képzésbe? És amennyiben igen, akkor milyen alátámasztást kell készíteni?

Igen, bevonható, de a bevonhatósági feltételeknek meg kell felelnie - A felhívás alapján a benyújtás időpontjára vonatkozóan, a bevonás jogosultságának igazolásához az előző munkahelyén kapott kereset igazolása is elfogadható.

Megfelelő, hogyha külön szolgáltatási szerződést kötnek azokra a résztvevőkre, akik nem szerepelnek a képzési tervben?

A képzési tervben nem szereplő személyek esetében a külön szolgáltatási szerződés kötése is megfelelő megoldás, vagy a fentiekben vázolt megoldást alkalmazzák.

Amennyiben valaki lemorzsolódik a képzések során, azt szükséges-e pótolni és milyen feltételekkel?

A képzésbe bevonni kívánt személlyel felnőttképzési szerződést kell kötni, amelyben a felek rendezhetik a képzés el nem végzése esetén alkalmazható szankciókat. A képzés végén bizonyítványt, tanúsítványt szerzők elvárt arányát a felhívás 3.4.1.1 pont végén található kötelező vállalások táblázat tartalmazza. A lemorzsolódó személyt pótolni szükséges. A pótlás során a képzésbe újonnan bevont személyre ugyanúgy érvényesek a felhívásban meghatározott feltételek. A bevonás jogosultságának igazolásához az előző munkahelyén kapott kereset igazolása is elfogadható.

Külföldi állampolgárságú természetes személy is bevonható a képzésbe, amennyiben állományban van?

A Felhívás 3.4.1.1.d) 4. pontja alapján „A képzésben részt vehet bármely magyar állampolgárságú és minden olyan, külföldi állampolgárságú természetes személy is, aki magyarországi munkavégzésre jogosító munkavállalási, vagy összevont kérelmezési eljárás alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy magyarországi munkavállalásához engedély nem szükséges.”

A belső képzésünk során az egyik munkavállaló tartja a képzést a többiek számára. Az ő bére és járulékai elszámolhatók a saját munkavállalók személyi költségei között?

Nem: az oktató bére az 5.5. d) 2. pontban meghatározott Képzéshez kapcsolódó költségek között számolható el. Felhívjuk a figyelmet, hogy a saját munkavállalók személyi költsége kizárólag a képzés miatt kieső munkavállaló helyettesítése kapcsán számolható el („a saját munkavállalók munkaidőben való képzése esetén, kizárólag a kontaktórák tekintetében, a képzés munkaidőben megtartott óráinak számával megegyező időre, arányosítva elszámolható a képzésre bevont munkavállaló bérköltsége”)

Lehetséges-e, hogy a pályázatban szereplő képzésen több munkavállaló vesz részt, mint amennyit a képzési tervben megjelöltek, úgy, hogy a rájuk eső képzési költséget a kedvezményezett önerőből finanszírozza?

Igen, részt vehet a képzésen olyan személy is, aki nem szerepel a képzési tervben, amennyiben nem kívánják elszámolni a rájuk eső képzési költséget. Kérjük, előtte egyeztessenek a képzővel, hogy az egy főre jutó képzési díj változik-e a megnövekedett létszám miatt. Amennyiben igen, és az a projekt összköltségének csökkenését eredményezi, azaz szükségessé válik a költségvetés módosítása, a támogatási okirat módosítását szükséges kezdeményezni.

A GINOP 6.1.5 képzésbe beléphet-e olyan álláskereső, aki jelenleg a TOP 6.8.2. programban van, vagy először ki kell lépnie onnan?

A TOP 6.8.2. programból történő kilépést követően bevonható (a bevonás időpontjában kell álláskeresőnek lennie), nem vehet részt egyidejűleg két uniós támogatásból megvalósuló képzésen.

Tanulószerződéses tanulók beléphetnek-e a programba?

A tanulószerződéses tanulók nem vonhatók be a képzésekbe, a felhívás alapján tanulói jogviszonyban lévő képzése nem támogatható.
A GINOP-616 keretében elsősorban a saját munkavállalók képzéséhez lehet támogatást igényelni.

A lakcímkártyára/lakóhelyre való kitétel csak a bevonásra kerülő külső személyekre vonatkozik?

Igen, a külső, a bevonás pillanatában nem foglalkoztatott személyek (álláskereső, közfoglalkoztatott vagy inaktív személy) képzésbe vonása csak azzal a feltétellel támogatható, ha lakcímkártyával igazolt, bejelentett tartózkodási hellyel rendelkezik a kevésbé fejlett (Észak-magyarországi, Észak-alföldi, Dél-alföldi, Közép-dunántúli, Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli) régiók valamelyikében.

Azok a saját munkavállalók bevonhatók-e a projektbe, akik a cég vidéki telephelyén/székhelyén dolgoznak, de a lakcímkártyájukban budapesti/pest megyei cím szerepel? (albérletben élnek vidéken, de a vidéki cím nem szerepel a lakcímkártyájukban)

Igen, a felhívás 3.6.1. pontja értelmében a munkavégzés helye számít, azaz a képzésbe bevonásra kerülő célcsoporttag munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyszínének a támogatást igénylő kevésbé fejlett (Észak-magyarországi, Észak-alföldi, Dél-alföldi, Közép-dunántúli, Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli) régiók valamelyikében található székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének kell

GINOP-6.1.6

A projektmenedzser részt vehet -e a projektmenedzseri tevékenysége mellett a képzésben? Amennyiben igen, a képzésben és a tevékenysége által végzett munkájáért is elszámolható a bérköltsége? A szakmai vezetőre vonatkozóan is ugyanez a kérdés.

Nem tartalmaz a felhívás kizáró feltételt a képzést illetően. A munkaidő-nyilvántartás alapján a képzés időtartamára nem számolható el projektmenedzsment/szakmai vezetői bér.

Érvényesíthető-e a projektben az a szabályozás, hogy amennyiben a kijelölt munkavállaló rendelkezik tapasztalattal és ezt a foglalkoztató leigazolja, csökkenthető-e ezzel a gyakorlati idő? (A 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló rendelet alapján kimondja, hogy a szakmai gyakorlati képzés idejében az igazolt gyakorlati idő beszámítható maximum 28-46 órában, az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott képzési idő (60-90 óra) arányában. A gyakorlati idő beszámítása résztvevőnként értendő a foglalkoztató által kiadott, cégszerűen aláírt gyakorlati időről szóló igazolás alapján (7.4. pont szerinti gyakorlatot igazoló lap). Gyakorlati igazolás alapján történő gyakorlati idő beszámítása esetén is legalább 8 órás gyakorlati képzésben kell részt vennie a tanfolyami hallgatónak.)

Igen, a jogszabály alapján csökkenthető a gyakorlati idő, ugyanakkor amennyiben az óraszám csökkentésre kerül, az hatással van a projekt költségvetésére, azaz a támogatói okirat módosítását von(hat)ja maga után. A támogatást igénylő kedvezményezett felelőssége a tervezett projekttől történő eltérés esetén a szerződésmódosítások kezdeményezése. A képzéseknek az elvárt minimális óraszámnak mindenképpen meg kell felelnie az elszámolhatóság érdekében. A módosítás abban az esetben engedélyezhető, ha a projekt módosított tartalommal is támogatható lett volna.

Nyertes pályázat esetén hogyan kell figyelembe venni a hátrányos helyzetű munkavállalókat? A beadáskor fennálló állapot számít, vagy a képzés tervezett indítási időpontja?

A képzésbe történő bevonás időpontjában, azaz a felnőttképzési szerződés megkötésekor kell a munkavállaló hátrányos helyzetűnek lennie.

A megvalósítás során 1 gyakornok foglalkoztatását vállaltuk. A gyakornoknak milyen végzettségűnek kell lennie, elég a középfokú végzettség vagy pedig szükséges a felsőfokú? A végzettségnek szakirányúnak kell-e lennie? (A képzésbe bevont résztvevők létszámát szeretnénk növelni kilenc főre.)

A felhívás keretében nem gyakornok felvételére vonatkozik a felhívás 442 pont 6. értékelési szempontjához kapcsolódó vállalás.
A vállalás tartalma a felhívás értelmében kizárólag a szakképzésben oktatott tanulók gyakorlati képzése vonatkozásában kötött tanulószerződésekre vonatkozik.
Tanulószerződést a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 42. § (1) bekezdése alapján gyakorlati képzés szervezése céljából az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető. Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel. A hivatkozott tanulószerződéssel kapcsolatos tartalmi értékelési szempont azért szerepel a felhívásban, hogy ösztönözze a tanulószerződések számának emelkedését A tanulószerződéssel kapcsolatos szabályozást a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény tartalmazza, a gyakorlati információk a gyakorlati képzést végző szervezetek nyilvántartását is vezetők Magyar Kereskedelmi és Iparkamara honlapjáról érhetők el az alábbi linken: https://mkik.hu/kepzes-oktatas
Tanulószerződés mindezek alapján szakképző iskolai tanulókkal köthető (felsőfokú intézményben tanulókkal nem), továbbá esetükben az előzőekben leírtak alapján nem értelmezhető a végzettség szintje sem.

Bevonható-e a projekt keretében képzésbe olyan, a kedvezményezettnél foglalkoztatott munkavállaló, aki más kedvezményezett (GINOP-5.1.4-17 Tranzitfoglalkoztatási programok támogatása) pályázati projektjében bevont célcsoporttag, és a GINOP-6.1.6 projekt megvalósításával egyidejűleg a GINOP-5.1.4-17 Tranzitfoglalkoztatási programok támogatása pályázati projekt keretében uniós forrásból finanszírozott nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedést támogató és utógondozási célú szolgáltatásokban részesül a GINOP-5.1.4-17 Tranzitfoglalkoztatási programok támogatása pályázati projektkedvezményezettjétől?

Más a célja a felhívásoknak, nincs akadálya a bevonásnak.

Az alábbi meghatározás pontosítását kérnénk: „Az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, akik nem szereztek középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3)”.Az elérhető besorolás alapján nem egyértelmű, hogy a megszerzett szakmunkás végzettség az ISCED 3 kategóriába sorolható-e, vagy ISCED 2 kategóriába tartozik? Hogyan lehet igazolni a későbbiekben a besorolás kiválasztását?

Az ISCED 3 végzettség középfokú végzettséget jelent. A Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 9.§ (6) pontja szerint:
„A középiskola és a készségfejlesztő iskola befejező évfolyamának sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít. Középfokú végzettségnek minősül továbbá, ha a tanuló a szakközépiskola, illetve a szakiskola szakképzési évfolyamait elvégezte és sikeres komplex szakmai vizsgát tett.” Tekintettel arra, hogy szakmunkás végzettség szakiskola elvégzésével szerezhető, így a szakmunkás végzettség ISCED 3 besorolásba tartozik. A különböző végzettségek ISCED szerinti besorolásához segítséget talál még az alábbi linken:
http://ofi.hu/isced-az-oktatas-egyseges-nemzetkozi-osztalyozasi-rendszere

Ugyanazon munkavállaló a GINOP-6.1.6-17 és VEKOP-8.5.3-17 azonosítószámú projektbe is bevonható-e? (A munkavállaló jelenlegi munkavégzési helye és lakóhelye a cég vidéki telephelyéhez kötődik, a projekt megvalósítás 2019. 1. félévében várható. A munkavállaló munkavégzési helye és lakhelye várhatóan a jövő év második felében a budapesti székhelyhez köthető majd, mivel Budapestre költözik, így a központi irodában került alkalmazásba. A VEKOP projekt kapcsán jelenleg a cég nem rendelkezik támogatói döntéssel, így ezen projekt megvalósítása pozitív bírálat esetén a GINOP projekt lezárását követően várható. A két projektben eltérő kompetenciák fejlesztésére irányuló képzések kerültek betervezésre, így a bevonni kívánt munkavállaló mindkét esetben különböző, egymástól független képzésben venne részt.)

A felhívás alapján a támogatást igénylőnél, annak kevésbé fejlett régióban bejegyzett székhelyén, telephelyén, fióktelepén foglalkoztatott munkavállaló képzése támogatható.
A képzésbe bevonásra kerülő célcsoporttag munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyszínének a támogatást igénylő kevésbé fejlett (Észak-magyarországi, Észak-alföldi, Dél-alföldi, Közép-dunántúli, Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli) régiók valamelyikében található székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének kell lennie. A képzésbe vonás időpontjának a felnőttképzési szerződés megkötése minősül.
A GINOP projekt lezárását követően lehetőség van ugyanazon munkavállaló VEKOP-os projektben történő képzésére is, amennyiben a VEKOP-os képzés esetében a képzésbevonás időpontjában (azaz a felnőttképzési szerződés megkötésekor) a munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyszínnek Közép-Magyarországon kell lennie.

A vállalások között szerepel: érvényes tanulószerződéssel és/vagy együttműködési megállapodással amennyiben még nem rendelkezik, abban az esetben vállalja, hogy legkésőbb a projekt fizikai befejezésének végéig a gyakorlati képzés folytatásához legalább 3 fő szakképzésben oktatott tanuló gyakorlati képzése vonatkozásában az Szt. szerinti tanulószerződést és/vagy együttműködési megállapodást köt és azt a fenntartási idő végéig fenntartja. Ennek teljesítése milyen módon történjen meg?

A projektzárásig három tanuló gyakorlati képzését tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján biztosítaniuk kell és a fenntartási időszakban is vállalniuk kell, hogy fogadnak tanulót.

Egy munkavállaló két cégben is alkalmazott (2*20 órában). Mindkét cég nyert a GINOP-6.1.6-17 pályázaton. Ezt a munkavállalót az egyik cég kisáruszállítói képzésen szeretné képeztetni, a másik cég pedig konfliktuskezelői képzésen, természetesen eltérő időpontban. A pályázati felhívásban nem találtunk kizáró okot erre vonatkozóan.

Amennyiben az adott munkavállaló mindkét vállalkozásnál rendelkezik a részmunkaidős foglalkoztatásra irányuló munkaszerződéssel és eltérő képzésen venne részt a két projektben, eltérő időpontban, akkor a felhívás értelmében nincs erre vonatkozó kizárás.

Környezeti és esélyegyenlőségi elvárásoknál szerepel: munkaidő-kedvezmény biztosítandó a dolgozók továbbképzéséhez. Ezt mivel lehet/kell igazolni, hogyan lehet az elvárást igazoltan teljesíteni?

A vállalkozásnál álljon rendelkezésre erre vonatkozóan belső szabályzat, a munkavállalóval kötött megállapodás megfelelő igazolás.

Alkalmi munkavállaló is részt vehet a képzésen (adott napokra van csak bejelentve a céghez, pl. évi 40 napot)?

A pályázat szempontjából alkalmi munkavállaló nem minősül az adott vállalkozás munkavállalójának, így nem vonható be a pályázat keretében megvalósuló képzésbe.

Ha egy képzésbe bevonni kívánt személy tagi jogviszonyban van a cégnél, őt be lehet-e venni a projektbe? Mivel nem munkabért kap, így munkabér támogatást nem számolhatnak el rá.

Azok a munkavállalók vonhatók be a képzésbe, akik a statisztikai létszámba beletartoznak. A KSH Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz című, 2015. január 1-től érvényes kiadványa alapján statisztikai állományi létszámba sorolandó az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján folyamatos foglalkoztatás mellett, havi átlagban (tört havi munkaszerződés esetén egész havi teljesítésre átszámítva) legalább 60 munkaórában munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Bővebb információt a Kitöltési útmutató Gazdálkodási adatok fejezetében olvashat.

Ha a képzésen részt vevők közül lenne, aki 4, illetve 6 órában dolgozik a cégnél, az ő munkaidejükből hogyan számítandó, értendő az adott képzésen való részvétel?

A részmunkaidőben foglalkoztatottak munkabére a részmunkaidőnek megfelelően arányosítottan kerül meghatározásra a teljes munkaidőben foglalkoztatottak munkabéréhez képest. A részmunkaidőben foglalkoztatottak képzésbe vonása lehetséges a pályázat keretein belül, az ő esetükben a kieső munkabért az ő munkaszerződés szerinti munkabérüknek megfelelően kell meghatározni.

Hogyan kell értelmezni, hogy a képzésbe bevont munkavállaló személyi jellegű ráfordításánál a távolléti díj számításának szabályai az irányadók? Az arányosított bérköltségnél kevesebb összeg számolható el? Ha 20 órás képzésen vesz részt a munkavállaló és 200.000 Ft a bruttó bére, akkor elszámolhatunk (200.000 Ft/174óra)*20 óra= 22.988 Ft-ot + az arányosított járulékokat?

A távolléti díj számításának szabályai vonatkozásában a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései az irányadók.

A képzésbe bevont létszám csökkentése mellett kötelező a költségvetést is arányosan csökkenteni? Ilyen esetben a referenciadokumentumot módosítani szükséges? (Ha egy képzés esetében a beküldötthöz képest csökken a létszám, egy másiknál pedig nő, az összes kumulált létszám nem nőhet.) Ha valaki kiesett és nem lehet vagy nem tudjuk helyettesíteni, aminek következményeképpen nem tudja teljesíteni a képzéseket, akkor azon képzési összegek és a képzésekre kieső munkabér, szállás és étkezési költség sem számolható el a projektben?

A Felhívás 3.7.1 pontja az irányadó a csökkentés tekintetében:
Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet) 88. §-a alapján a kedvezményezett kizárólag a támogatás arányos csökkentése mellett jogosult csökkenteni az indikátor célértéket a támogatói okiratban.
Amennyiben egy indikátor nem éri el a projektre a támogatói okiratban meghatározott érték 75%-át, a támogatás csökkentésre kerül, illetve a kedvezményezett - a vis maior esetét kivéve - a támogatás arányos részét, a rendeletben meghatározottak szerint köteles visszafizetni.
Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben az indikátor egyben a 3.4.1.1 fejezet szerinti műszaki-szakmai tartalom részét képezi, a támogatói okiratban szereplő tervérték csökkenése esetén a műszaki-szakmai tartalom csökkenésére vonatkozó, a Korm. rendelet 1. mellékletének 65.4 pont c) alpontjában részletezett szabályozást alkalmazzuk
Amennyiben a távozott dolgozók nem kerülnek pótlásra a képzéseken, akkor az a projekt költségvetésére is hatással van, az ő képzésükre betervezett költségek természetesen nem számolhatók el, mivel nem fognak felmerülni költségként.
Meg kell vizsgálniuk, hogy a létszám változása érinti-e a képzési költségeket, hiszen a képzési költségek megadása a képzők részéről a tervezett létszámnak megfelelően került meghatározásra. Amennyiben változik a képzési költség, akkor az érinti a referenciadokumentumot is. A módosításkor e dokumentum felülvizsgálata is szükséges.

A pályázat beadása során 162 főt terveztünk bevonni a képzésekbe. Mire megszületett a támogatói döntés, 13 fő elment, azaz őket nem tudjuk ténylegesen bevonni. Bevonhatunk a pályázat megvalósítása során olyan munkavállalókat is, akiket a pályázat beadása után alkalmaztunk a megüresedett pozíciók betöltésére (természetesen figyelve arra, hogy a bevonás esetében megfeleljenek a bérkritériumnak)?

Igen, bevonható olyan munkavállaló is, aki a pályázat benyújtásának időpontjában nem volt még a munkavállalójuk, de a bevonás időpontjában az. A pótlás során a képzésbe újonnan bevont személyre ugyanúgy érvényesek a felhívásban meghatározott feltételek. A bevonás jogosultságának igazolásához az előző munkahelyén kapott kereset igazolása is elfogadható. A megvalósítási időszak végéig is teljesíthető a pótlólagos bevonás.

Kieső, képzésben részt vevő munkavállalók esetén, ha nem tudunk mindenkit pótolni, akkor van lehetőség a mutatók módosítására?

Igen, a támogatási okirat módosítását kell kezdeményezni akkor, ha nincs már mód a vállalt létszám bevonására

A képzésbe bevont 59 fő hátrányos helyzetű dolgozó helyett csak 51 fő marad, azaz 154 fő bevont létszám esetében nem teljesül a vállalt 35%-os hátrányos helyzetű bevonása, csak kb. 30%. Mi a teendő?

Tekintettel arra, hogy a hátrányos helyzetű munkavállalók bevonása tartalmi értékelési szempont, így az esetleges csökkenés, hatással van az elért pontszámra is. (A beadott pályázatban szereplő számokat és a kérdésben szereplő létszámot vizsgálva a 36,41% helyett 33,11% lenne a hátrányos helyzetű munkavállalók aránya, így a vonatkozó értékelési szempontra 10 pont helyett 8 pont adható. A konkrét esetben ez az elért összpontszám 74 pontról 72 pontra történő csökkenését eredményezné, de továbbra is a támogathatósági ponthatár felett marad a pályázat.

Ha az oktatásban részt vevő személynek a 24 hónap alatt megszűnik a munkaviszonya a kedvezményezettnél, abban az esetben kiesik a programból, helyettesíthető, vagy folytathatja a képzést?

A lemorzsolódó személyt pótolni szükséges. Amennyiben a képzés időtartama alatt távozik a munkavállaló és még nem fejeződött be a képzés, a képzésben a továbbiakban nem vehet részt, illetve a képzésből ily módon kiesett munkavállalót pótolni kell. Ellenkező esetben az távozó és a képzést el nem végző munkatársra eső képzési költség nem számolható el, támogatás nem folyósítható rá.

Nőhet-e a projekt alatt a képzésbe bevontak száma?

A képzésbe vontak száma nőhet a projekt megvalósítása során, ugyanakkor az újonnan bevont munkavállalókra is ugyanazon bevonási feltételek irányadók. Kérjük, előtte egyeztessenek a képzővel, hogy az egy főre jutó képzési díj változik-e a megnövekedett létszám miatt, amely szintén hatással van a projekt költségvetésére és a támogatási okirat módosítását vonja maga után.

18 év alatti, munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló is részt vehet a képzésen?

Amennyiben a vállalkozás állandóan foglalkoztatott munkavállalója és rendelkezik munkaszerződéssel, akkor igen. Tanulószerződéses diák nem minősül a támogatást igénylő saját munkavállalójának a felhívás szempontjából. A képzésekbe diákok nem vonhatók be.

Megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részt vehetnek a képzésben?

A felhívás 3.4.1.1 pontja értelmében a támogatást igénylő saját munkavállalói vonhatók be, vagy munkaerő-kölcsönzőnél foglalkoztatott munkavállalók, illetve a képzésbe vont saját munkavállalók min. 10%-os mértékét elérve külső, a bevonás időpontjában nem foglalkoztatott személyek.
A megbízási szerződéssel foglalkoztatott személy nem minősül a fentiek közül semelyiknek, mivel nem tekinthető sem a támogatást igénylő munkavállalójának, sem a munkaerő-kölcsönzőnél foglalkoztatott munkavállalónak, sem külső, a bevonás időpontjában nem foglalkoztatott személynek.

Lehetséges, hogy a képzésbe csak külsőst vonnak be és saját munkavállalót nem?

A felhívás fő célja, hogy az alkalmazottak foglalkoztathatóságának, a munkavállalók munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása révén növekedjen a vállalkozások versenyképessége, a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó képzéselérési arány tovább javuljon, és a támogatás ösztönözze a foglalkoztatókat munkavállalóik tudásának folyamatos fejlesztésére. További cél, hogy a vállalkozások saját forrásaikat kiegészítve minél több munkavállalójuk képzésbe történő bekapcsolódását tudják biztosítani, a képzést is tekintsék saját vállalkozásukba történő befektetésnek. A felhívás 3.7.1. pontja értelmében a munkahelyi képzésben részt vevők száma kötelezően teljesítendő indikátornak minősül. Képzésbe vont munkavállaló alatt a képzésbe vonás időpontjában, a támogatást igénylőnél foglalkoztatott saját munkavállalók és a munkaerő kölcsönzőnél foglalkoztatott munkavállalók értendők. A fentiek alapján tehát amennyiben csak külső, a bevonás időpontjában nem foglalkoztatott személy kerülne bevonásra a képzésekbe, az a felhívás alapján nem támogatható projektnek minősül.

OKJ-s képzést tarthat-e saját munkavállaló?

Egy kétnapos képzésnél 16 főből egy nem tud megjelenni az egyik napon, egy orvosi beavatkozás miatt. Mi a teendője ilyenkor a nyertes pályázónak, illetve a képzőnek?

Egyeztessenek a képzővel, hogy a műtét miatt kieső napot mikor tudja bepótolni. A Felhívás 3.7.1 pontja értelmében: „Képzésben résztvevőnek akkor tekinthető egy személy, amennyiben a képzési órák legalább 90%-án jelen volt, amennyiben a képzési program szigorúbb részvételi arányt ír elő, úgy annak kell teljesülnie.” A képzés elvégzéséről a képző bizonyítvány, tanúsítványt állít ki, amelyet az elszámolási dokumentációnak majd tartalmaznia kell.

Bevonható a képzésbe másik vagy plusz résztvevő is? Ha igen, az a pályázat újraértékelését vonja maga után?

Amennyiben a tervezett képzési létszám nem csökken le, akkor saját forrásból bevonható természetesen további munkavállaló is (rá esően költség nem számolható el). Amennyiben a csökkentett óraszám miatt keletkezik forrásmegtakarítás, a támogatás terhére bevonható újabb munkavállaló a képzésbe amennyiben a bevonás időpontjában megfelel a feltételeknek. Az utóbbi esetben a változást be kell jelenteni, mert az képzési tervet is érinti.

Bevonhatók-e a képzésbe a GYES-en és GYED-en lévő inaktív munkavállalók?

Az inaktív személyek között a GYES-en, GYED-en lévő, foglalkoztatóval rendelkező, inaktív munkavállalók nem vonhatók be a képzésbe, de rendes munkavállalóként természetesen igen.

Gyakornok bevonható-e a képzésbe?

Gyakornok saját munkavállalóként bevonható a képzésbe. A képzésbe vonás időpontjában a felnőttképzési szerződés megkötése minősül.

A lakcímkártyára/lakóhelyre való kitétel csak a bevonásra kerülő külső személyekre vonatkozik?

Képzések képi és hangi dokumentálása

GINOP-6.1.5

Milyen képzésekre vonatkozik a rögzítési kötelezettség? Kivételt képeznek-e a saját teljesítésű belső képzések, illetve az Fktv. hatálya lá nem tartozó képzések?

A felhívás 3.4.1.1 b) 21. alpontja két esetben fogalmaz meg kivételt a képzések rögzítési kötelezettsége alól:
1. az OKJ-s képzések (Fktv. 1.§ (2) a) pont)
2. hatósági képzések (Fktv. 1.§ (5) h) pont).
Kizárólag ezen két képzéstípus esetében nem áll fenn a felhívás 3.4.1.1 b) 21. alpontjában részletezett rögzítési kötelezettség. Minden más képzés esetében fennáll a rögzítési kötelezettség (így pl. a belső képzések esetében is).

Lesznek olyan képzések, melyekhez elengedhetetlen a tanterem elhagyása, le kell majd menni a műhelybe, vagy gyártó üzembe is a csoporttal. Ekkor megnövekszik a külső zaj stb. a hangfelvételen. Esetleg ez gondot okozhat majd a későbbiekben egy ellenőrzésen? Van-e ennek eszközölésére gyakorlat vagy javaslat?

A felhívás értelmében a képzésekről jó minőségű, beazonosítható felvételeknek kell készülnie, megfelelő gondossággal eljárva. Amennyiben a képzés megkezdésekor felmerül annak a lehetősége, hogy a felvétel nem lesz megfelelő pl. a gépek zaja miatt az oktatás nem hallható, kérjük azt diktafonon is rögzíteni a képzés megvalósításának nyomon követhetősége érdekében.

Távoktatás esetén mi kell, hogy rendelkezésre álljon a rögzítésre vonatkozóan (a Skype-on vagy egyénileg történik a tananyag feldolgozása)?

A felhívás 3.4.1.1 b) Képzésekkel kapcsolatos elvárások 20. pontjában részletezettek szerint kell eleget tenni a képzések rögzítésére vonatkozó kötelezettségnek.
A fentiek alapján távoktatás esetén a konzultációs alkalmak és kontaktórák esetén szükséges a 3.4.1.1.b) Képzésekkel kapcsolatos elvárások 20. alpontjában foglalt rögzítési kötelezettségnek eleget tenni, a távoktatás azon részére vonatkozóan, amikor a résztvevő egyedül, önállóan tanul az adott, Fktv. szerint engedélyezett képzés képzési programjában foglalt dokumentációs kötelezettségnek kell megfelelni. A képzési program szerinti dokumentációnak rendelkezésre kell állnia, különös tekintettel a képzés megkezdésének, az Fktv. 17a. pontjában meghatározott alátámasztására.

A személyiségi jogokat figyelembe véve, illetve módszertani okokból (tréningnél a bizalomteremtés akadályoztatását elkerülendő) a képzések dokumentálására a hang nélküli videó felvétel elfogadható?

Nem, a felhívás 3411 b) 21. alpontja értelmében:
„A Fktv. 1. § (2) a) pontja szerinti, OKJ szerinti szakképesítésre felkészítő képzések (OKJ képzések) és a Fktv. hatálya alá nem tartozó, Fktv. 1. § (5) h) pontja szerinti képzések kivételével a képzésekről képzési irányonként és csoportonként egyidejű, a képzés teljes időtartama alatt képzési alkalmanként mozgóképet hangrögzítéssel vagy óránként fényképfelvételt és hanganyagot szükséges rögzíteni.” Mindezek alapján videófelvétel esetén is szükséges a hang rögzítése. Ugyanakkor a hang nélküli videó és a hangfelvétel elkülöníthető, együttesen kell rendelkezésre állniuk, de lehetnek külön felvételen.

Nem OKJ-képzések esetén a képzés lebonyolítását hogy kell helyesen dokumentálni? A képzés sikeres lebonyolítása után a képzőcég a képzés óratartamával megegyező idejű videófelvételt kell hogy átadjon a teljesítés igazolására a megrendelőnek?

Igen, az OKJ képzések kivételével a képzés teljes időtartama alatt videófelvétel VAGY óránként fénykép és óránként hanganyag kell, hogy készüljön.
A felvételnek rendelkezésre kell állnia (akár a támogatást igénylőnél, akár a képzőnél): a monitoring látogatások, illetve a helyszíni ellenőrzések során biztosítani kell a felvételek ellenőrizhetőségét is a többi képzéshez kapcsolódó dokumentációvak együtt (pl. felnőttképzési szerződés, számla, OSAP bejelentő, jelenléti ív, elégedettségmérési kérdőív). Az ellenőrzések során kérjük, hogy biztosítsák, hogy az ellenőrizendő teljes dokumentáció rendelkezésre álljon.

Amennyiben a nem OKJ-s képzések lebonyolítását a képzés teljes időtartamának megfelelően óránként készült fényképpel és óránként készült kb. 5 perces hanganyaggal dokumentáljuk, akkor eleget teszünk a felhívás előírásainak?

A felhívás 3.4.1.1. b) Képzésekkel kapcsolatos elvárások, 21. alpontja értelmében a képzés teljes időtartamára kiterjedő mozgóképet hangrögzítéssel vagy óránként fényképfelvételt és hanganyagot szükséges rögzíteni. A fentiek alapján a hanganyagot a képzés teljes időtartamára vonatkozóan szükséges rögzíteni, abban az esetben, ha mozgókép nem készül, hanem csak óránként került rögzítésre fényképfelvétel.

GINOP-6.1.6

A fénykép és hangfelvétel technikai paramétereire vonatkozóan van-e bármi megkötés a pályázat szempontjából (felbontására, méretére, illetve a hangfelvételnek terjedelmére, minőségére, formátumára vonatkozóan)?

A felhívás értelmében: olyan formátumban, amely bármilyen felhasználói jogokkal rendelkező környezetben lejátszható. Az eredeti mozgókép-felvétellel kapcsolatos technikai elvárás az 1920*1080 pixeles felbontás minimum 24 fps (frame per secundum: másodpercenkénti képkocka) mellett. A meta adatokból származó információk alapján egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie a képzés idejének. A mozgó- és állókép felvételek minőségének alkalmasnak kell lennie a képzésen résztvevők azonosítására.
A kép és hangfelvételre vonatkozóan a felhívás nem tartalmaz részletes technikai elvárást, ugyanakkor ezen felvételekre is igaz, hogy a minőségüknek alkalmasnak kell lennie a képzésen részt vevők azonosítására, a hanganyagnak pedig jól hallhatónak kell lennie. Pl. amennyiben az oktatás egy zajos gépteremben zajlik, akkor kérjük diktafonon is rögzíteni az oktató által elmondottakat.

Milyen megoldás lehetséges az elszámolhatóság érdekében a következő szituációban: A képzésen hang és kép rögzítésre kerül sor, melyhez Hozzájáruló nyilatkozat formájában a munkatársaink beleegyezésüket adják. Az egyik kolléga nem szeretne a felvételeken szerepelni és az internet semmilyen felületére felkerülni, ezért a hozzájáruló nyilatkozatot nem hajlandó aláírni. A képzőcég a pályázati útmutatóra hivatkozva azt jelezte felénk, hogy amennyiben nem adja a hozzájárulását a munkavállaló a felvételek elkészítéséhez, úgy az ő képzési költsége nem kerülhet elszámolásra.

A képzésekről hangfelvételt és óránként a résztvevőkről fotót szükséges készíteni. Ennek az előírásnak a pontos gyakorlati megvalósítása hogyan zajlik?

Amennyiben a képzések rögzítésére a fényképfelvétel és hangrögzítés kombinációjában kerül sor, kérjük az alábbiak szerint járjanak el:

óránként fényképfelvétel készítése (min. 1 db – a felvétel alkalmas legyen a résztvevők beazonosítására)
hangfelvétel a képzés időtartama alatt folyamatosan
jó megoldás, ha a felvétel elején a résztvevők bejelentkeznek

a szünetekben természetesen leállíthatják a felvételt, az felvétel újraindításakor kérjük a résztvevők újbóli bejelentkezését.

Távoktatás esetén mivel kell dokumentálni az órákat? Ott milyen hang- és képfelvételt kell készíteni, illetve hogyan?

A távoktatás esetén a konzultációs alkalmak és kontaktórák esetén szükséges a 3.4.1.1.b) Képzésekkel kapcsolatos elvárások 20. alpontjában foglalt rögzítési kötelezettségnek eleget tenni, a távoktatás azon részére vonatkozóan, mikor a résztvevő egyedül, önállóan tanul, az adott, Fktv. szerint engedélyezett képzés képzési programjában foglalt dokumentációs kötelezettségnek kell megfelelni. A képzési program szerinti dokumentációnak rendelkezésre kell állnia, különös tekintettel a képzés megkezdésének, az Fktv. 2. § 17a. pontjában meghatározott alátámasztására.

A képzéssel szemben támasztott követelmények

Mely képzések sorolhatóak be a belső képzés, illetve a saját teljesítés kategóriába? Mi a különbség a belső képzés és a saját teljesítés között?

Belső képzés definícióját az Fktv. 2. § 2. pontja határozza meg: A munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett, az Fktv. 23.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt forrás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet az Fktv. 1.§ (2) bekezdés a) pontjában, valamint az Fktv. 2.§ 1. pontjában meghatározott képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58.§ (5) bekezdés b) pontjában munkavállalóként meghatározott személy. A felhívás 3411 b) Képzésekkel kapcsolatos elvárások c. pontja értelmében. A Felhívás keretében támogatható képzések minimum 80%-át külső és/vagy saját teljesítés keretében, az Fktv. szerint engedélyezett és/vagy ágazati jogszabály szerint megvalósított képzésként kell megvalósítani. Azon saját teljesítés keretében végrehajtott képzések, amelyek lefolytatására a támogatási igénylő rendelkezik az Fktv. szerinti engedéllyel, illetve jogosultsága van a folytatására ágazati jogszabály alapján a Felhívás szempontjából nem minősülnek belső képzésnek. Saját teljesítésként csak azon képzések valósíthatóak meg, amelyek esetében a támogatást igénylő rendelkezik az Fktv. szerinti engedéllyel vagy amely képzés folytatására az ágazati jogszabály alapján a támogatást igénylőnek van jogosítványa. Nem előírás, hogy belső képzés esetén speciális végzettséggel, szakképesítéssel rendelkezzen a képzést tartó személy.

A támogatható képzésekre van -e korlát az OKJ-s képzésekre vonatkozóan, kötelező -e egy minimális arányban ezen képzés bevonás vagy akár 100 %-ban is támogatható OKJ-s képzés?

A felhívás 3.4.1.1. b) Képzésekkel kapcsolatos elvárások 2. pontja értelmében „A Felhívás keretében támogatható képzések minimum 80%-át külső és/vagy saját teljesítés keretében, az Fktv. szerint engedélyezett és/ vagy ágazati jogszabály szerint megvalósított képzésként kell megvalósítani.”

Képzőintézménnyel szemben támasztott követelmények

Mi történik abban az esetben, ha a képzések egy részét olyan képző tartja (pl „B” körbe tartozó ún. rövid ciklusú szakmai képzést), amely nem rendelkezik referenciaképzéssel és abban foglaltakat nem tudja felmutatni? Ez a képző cég nem tud referenciadokumentumot kitölteni.

Amennyiben az adott képzésre nem tudják a referenciadokumentumot kitölteni, abban az esetben tárgyban, tematikában, óraszámban, képzési formában leginkább hasonló képzésekről szükséges a referenciadokumentumot benyújtani.

Amennyiben a referencia dokumentumban pl. 4 referenciát ad meg egy képzőintézmény az adott képzéssel kapcsolatosan és azok különböző időpontokban-, csoportlétszámmal-, helyszínen valósultak meg, így az egy főre eső díj is eltér, akkor mi a számítási mód az ár alátámasztására? Melyik lesz a referencia ár, melyet a pályázatban hivatkozásként szerepeltetni kell?

Azt az árat szükséges megadni, amelyen az adott képző a megvalósítást vállalja, és amelynek költsége a referenciaként megadott képzésekhez képest csak a legszükségesebb mértékben tér el. Az eltérést a költségvetés szöveges indoklásában tudják kifejteni.

Képzőintézmény alvállalkozóként bevonhat-e további képzőintézményt?

Nem, az Fktv. 3.§1a) pontja alapján az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét kizárólag saját szervezeti rendszerének keretén belül végezheti, a felnőttképzési tevékenység végzésére - az oktatókkal kötött megbízási, valamint a képzés gyakorlati részének megvalósítására kötött szerződések kivételével - más jogalannyal nem állapodhat meg.

Felhívás 3.4.1.1.b.16) Külső képzésként kizárólag a képzésre engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény által nyújtott képzés, vagy olyan képzés vehető igénybe, amelynek folytatására a képzést folytató intézménynek az ágazati jogszabályi előírások alapján jogosultsága van. Hol található lista ezekről az intézményekről?

A Pest Megyei Kormányhivatal az engedélyező szerv. Javasoljuk a Kormányhivatal alábbi linken elérhető nyilvántartása alapján tájékozódni: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/szervezeti-egysegek-elerhetosegei/szakkepzesi-es-felnottkepzesi-foosztaly/felnottkepzesi-osztaly/kapcsolodo-anyagok-felnottkepzes/nyilvantartasok.

A fejlesztés megvalósulásának helyszíne

A támogatást igénylő székhelye Budapest, de a képzés KMR és a megadott térségben van. Ez kizáró ok?

A 3.6.1 pont szerint a Felhívásra csak a kevésbé fejlett régiók területén megvalósítani tervezett projektekre nyújthatók be támogatási kérelmek. A projekt több helyszínen is megvalósítható, de ebben az esetben is minden megvalósítási helyszínnek a kevésbé fejlett (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl) régiókban kell lennie. A fejlesztés megvalósulásának helyszíne a támogatást igénylő bejegyzett magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet. A megvalósítási helyszínnek a támogatási kérelem benyújtásáig kell bejegyzésre kerülnie, a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától per- és igénymentesnek kell lennie (kivéve, ha a kedvezményezett az igény jogosultja), továbbá alkalmasnak kell lennie a projekt megvalósítására. A megvalósulási helyszín akkor tekinthető alkalmasnak, ha a projekt tárgyát képező tevékenységek elvégezhetők a helyszínen, a projekt megvalósításhoz biztosított a megfelelő infrastruktúra.

Van-e lehetőség arra, hogy egyes képzések ne a megadott megvalósítási helyen kerüljenek megvalósításra, hanem attól eltérő (esetleg szabadtéri) helyszínen? Természetesen konvergencia régiót érintve.

A projekt megvalósítási helyszínére vonatkozó előírásokat a felhívás 3.6.1. pontja tartalmazza. A tervezett megvalósítási helyszíntől való eltérés indokolni szükséges, a pontos indoklás, az adott képzés és a képzési helyszín kapcsolata ismeretében dönthető el, hogy az eltérés engedélyezhető-e

Melyik megye szerint kerül a konzorciumi tagok pályázata elbírálásra, hiszen fióktelep sok lesz illetve képzési helyszín is?

Konzorcium esetében egy támogatási kérelem kerül benyújtásra, tehát ez az egy kérelem kerül elbírálásra (egyben), azonban a támogatási kérelemben a konzorciumi tagoknak külön-külön is teljesíteniük kell a kötelező vállalásokat.

A pályázat tartalmi értékelési szempontjai

A felhívás 4.4.2 Kiválasztási kritériumok 3. pontjában a tartalmi értékelés 7. pontja a Tanulószerződéssel és/vagy együttműködési megállapodással való rendelkezés. Ez azt jelenti e, hogy gyakornokok vannak alkalmazva tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással, akik egyébként középiskolai nappali tagozatos tanulók? A tanulmányi szerződés egyenlő a tanulószerződéssel?

Tanulószerződés a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény42. § (1) bekezdése alapján gyakorlati képzés szervezése céljából az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető. Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel. Ez nem azonos a munkavállalókkal megköthető tanulmányi szerződéssel.

Az értékelési szempontok 7. pontjába a felsőfokú tanulók is beletartoznak nem csak a középfokú tanulók?

Tanulószerződés szakközépiskolai és szakiskolai tanulókkal köthető, felsőfokú intézményben tanulókkal nem.

Tartalmi értékelési szempontok 14-es pontjára akkor kapja meg a pályázó a 10 pontot, ha a pályázat beadásakor minden ajánlat rendben van vagy elégséges a hiánypótlást követően?

A hiánypótlást követően rendelkezésre álló dokumentáció alapján kerül pontozásra a szempont.

Elszámolási kérdések

pályázati kiírás 1.1 pontja szerint azon munkavállalókat lehet a képzésbe bevonni, akiknek a bruttó bére nem haladja meg a támogatási kérelem benyújtását megelőző hat hónap átlagában a 405.000 Ft-ot, azzal kiegészítve , hogy 10% mértékig bevonhatók olyan munkavállalók, akiknél ez a bérhatár bruttó 600.000 Ft. Mi történik akkor, ha egy pályázni szándékozó abba a problémába ütközik, hogy az oktatandó munkatársai nagy részét nem tudjak a pályázatba bevonni, mivel a megadott számítás szerint bérük meghaladja a kiírt határt?

A felhívás egyik célja az, hogy ösztönözze a munkáltatókat az alacsonyabb iskolai végzettségű, ennek megfelelően alacsonyabb bérű munkavállalóik képzési programokba vonására, ezért a felhívás kapcsolódó feltétele nem kerül módosításra.

Pontosan milyen bérelemek értendőek a bruttó bér, bruttó munkabér definíciójába?

A felhívás 5.5. e) 3. pontjában meghatározott bruttó bérbe a KSH Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz c. tájékoztatójában a kereset részeiként leírt alapbér/törzsbér, bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a prémium, a jutalom és az egyéb bér (pl.13. havi bér) tartoznak bele, azaz a statisztikai szempontból a keresetbe tartozó elemek, így nem képezi a részt a cafeteria és az egyéb béren kívüli juttatások.

Amennyiben a oktató/szolgáltató cég az árajánlatában külön feltüntet utazási/szállási költséget, úgy azt külön költségként kell rögzítenünk, illetve elszámolnunk, vagy az is képzési költségként kerül rögzítésre?

Nem szükséges külön, a képzési költségeket összesítve is lehetőség van rögzíteni a költségvetésben, a képzési tervben kell részletesen megadni az egyes képzések költségeit.

A külső, a bevonás időpontjában nem foglalkoztatott személyek részére is elszámolható a képzés díja?

Igen, elszámolható a külső személyek képzési költsége.

A képzésbe bevonásra kerülő személyek meghatározása

a képzésben részt vehetnek-e részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók?

A képzésbe bevonhatók a részmunkaidős munkavállalók is.

inaktív személy lehet-e saját inaktív dolgozó (szülési szabadságról, tartós táppénzről visszajövő kolléga), vagy csak külsősök lehetnek?

Szülési szabadságról, tartós táppénzről visszatérő munkatárs nem minősül külső inaktív célcsoporttagnak, de a saját dolgozók között a képzésbe természetesen bevonható. A sikeres képzést követően távozó munkatárs beleszámítható a kötelező vállalás számértékébe és indikátorba.

a cégnél megbízási szerződéssel foglalkoztatott nyugdíjas bevonható a képzésbe? Ha igen, akkor ő hátrányos helyzetűnek számít?

A felhívás az aktív munkavállalói korú, vagyis 25-64 év közötti munkavállalók képzését hívatott támogatni, a nyugdíjas státusz nem számít hátrányos helyzetnek.

Amennyiben a képzésen a 10%-os körbe tartozó személy részt vesz, vele köthető-e tanulmányi szerződés arra vonatkozóan, hogy a képzésen meg kell jelennie, hogy a képzést el kell végeznie?

A képzésbe bevonni kívánt személlyel felnőttképzési szerződést kell kötni, ezen szerződés megkötésének dátuma számít a képzésbe vonás időpontjának

Amennyiben a Felhívás 3.1.2. pontjában részletezett bértámogatást igénylésre kerül és foglalkoztatásba vonás történik az addig nem munkavállalói státuszú résztvevőkkel, akkor van tovább-foglalkoztatási kötelezettség?

A Felhívás keretében nincs továbbfoglalkoztatási kötelezettség.

Képzések képi és hangi dokumentálása

A fényképfelvétel mellett rögzítendő hanganyagra vonatkozóan annak minőségére, hosszára való tekintettel van-e bármi elvárás a Közreműködő részéről?

A Felhívás 3.4.1.1 b) 20. pontja alapján A Fktv. 1. § (2) a) pontja szerinti, OKJ szerinti szakképesítésre felkészítő képzések (OKJ képzések) és a Fktv. hatálya alá nem tartozó, Fktv. 1. § (5) h) pontja szerinti képzések kivételével a képzésekről képzési irányonként és csoportonként egyidejű, a képzés teljes időtartamára kiterjedő mozgóképet hangrögzítéssel vagy óránként fényképfelvételt és hanganyagot szükséges rögzíteni. A felvétel meta adatait is tartalmazó adatállományt projekt Támogató és egyéb ellenőrző szervek által lefolytatott ellenőrzések, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal monitoring látogatása során rendelkezésre kell bocsátania a Támogatást Igénylőnek olyan formátumban, amely bármilyen felhasználói jogokkal rendelkező környezetben lejátszható. Az eredeti felvétellel kapcsolatos technikai elvárás az 1920*1080 pixeles felbontás minimum 24 fps (frame per secundum: másodpercenkénti képkocka) mellett. A meta adatokból származó információk alapján egyértelműen azonosíthatónak kell lennie a képzés idejének. A mozgó- és állókép felvételek minőségének alkalmasnak kell lennie a képzésen résztvevők azonosítására. A mozgó- és állókép, valamint a hanganyag rögzítésével kapcsolatban a Támogatást Igénylőnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) rendelkezésének megfelelően szükséges eljárnia. A képzések résztvevőit tájékoztatni szükséges arról, hogy a kép- és hangrögzítés előírása a Támogató részéről az uniós források felhasználásának ellenőrzését szolgálja

A GINOP-6.1.6-17 – A Ptk. és a jogalkalmazási gyakorlat alapján – fő szabály szerint – az érintett személyről képmás, illetve hangfelvétel készítéséhez és felhasználásához egyaránt az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ezen felül a szintén a Ptk. szabályozza az üzleti titok fogalomkörét is. A képzéseken számos esetben elhangzik egy-egy cég know-how-jához, belső rendszereihez kapcsolódó fejlesztés, amiről sem hanganyag, sem felvétel nem készíthető, sőt, még a trénerekkel, oktatókkal is titoktartási szerződés készül. Ez esetben elegendő-e a fotó dokumentáció, nyilatkozat, vagy milyen egyéb módon lehet igazolni a hanganyag és a felvétel hiányát?

Ezen források állami támogatásnak minősülnek, így a jelentős pénzügyi előnyhöz a normál piaci működéshez képest szigorúbb elvárások is kapcsolódhatnak. A képzési célú támogatások igénybe vételével kapcsolatos visszaélések elkerülése érdekében elvárásként került az Irányító Hatóság felé rögzítésre a képzések tényleges megtörténtének dokumentálása. Felhívom szíves figyelmét, hogy a hang- és a videofelvétel az európai uniós forrásból megvalósuló képzés szabályszerűségét támasztja alá. Kérem, hogy a pályázati források jogszerű felhasználásának érdekében szíveskedjen egyénileg mérlegelni a támogatás igénybevételét és egyeztetni a munkavállalókkal a képzésen történő részvétel feltételeit. Felhívom szíves figyelmét, hogy a benyújtott hang-és videoanyag ellenőrzése csak a támogatás jogszerű és célhoz kötött felhasználásának ellenőrzésére irányul.

Támogatói válaszok az elszámolásról

1. Befejezett képzések után / záró elszámolás benyújtása után, ha nincs hiánypótlás, jelen helyzetben a kifizetések mikor lesznek teljesítve?

Amennyiben hiánypótlás volt szükséges, vagy a benyújtott elszámolás mellett TSZ módosítás is benyújtásra került, ezek időbeli csúszást eredményeznek. Az Irányító Hatósághoz beérkezett nagy számú kifizetés-igénylés esetében kiemelt cél azok mielőbbi feldolgozása és a támogatások kedvezményezetteknek történő kifizetése.

2. Hiánypótlást, vagy módosítást követően mikor számíthatnak válaszra a Kedvezményezettek?

A TSZ módosításra vonatkozó eljárásrendi határidőn belül (30 nap) a támogatói okirat módosítások elbírálásra kerülnek, de természetesen, ha időközben hiánypótlás/tisztázó kérdés kiküldése vált szükségessé, ezek időbeli csúszást eredményeznek.

3. A távoktatás képzési dokumentációja változik az eredetihez képest?

Ez azok számára volt új, akiknek a 70/2020-as kormányrendelet 2. § (1) bekezdése (illetve 2020. évi LVIII. törvény 29. § (19) bekezdése) lehetővé tette, hogy a képzésük abban az esetben is megszervezhető és befejezhető legyen távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.
A képzések távoktatási /digitális/online formában megvalósuló képzéseknek megfelelően dokumentáltnak kell lennie, azaz egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy az adott személy részt vett-e a képzésen (pl. digitális alkalmazások használata esetén bejelentkezések/logolások dokumentálása)

4. Mi a követendő eljárás visszamenőleg: ha már lezárták a képzéseket, ha esetleg a Támogató által mostanra kialakult kötelezően elvárt alátámasztók valamelyikét nem tudják már utólag pótolni (pl. ha a résztvevők regisztrációja és képzési alkalomra való bejelentkezése már nem kérdezhető le a rendszerből milyen alternatíva fogadható el?).

A képzések távoktatási /digitális/online formában megvalósuló képzéseknek megfelelően dokumentáltnak kell lennie, azaz egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy az adott személy részt vett-e a képzésen.
Az Irányító Hatóság megítélése szerint ezen dokumentumok utólag nem állíthatóak elő, a kedvezményezett szerződéses kötelezettségek a képzések megvalósításának megfelelő dokumentáltságának biztosítása.

5. A távoktatáshoz szükséges eszközök beszerzését el tudjuk számolni?

A GINOP-615-17 és GINOP-616-17 felhívások értelmében eszközbeszerzés nem támogató tevékenység, így ezen eszközök beszerzését a projekt keretében nem lehet elszámolni. Az elszámolható költségek körét a felhívás 5.5. fejezete tartalmazza.

6. Távoktatásban problémát jelent a külsők bevonásának teljesítése, ez az elvárás változatlan marad?

Igen, a GINOP-615-17 felhívás esetében jogosultsági feltételnek számít a külső, nem foglalkoztatott személyek képzésbe vonására vonatkozó kötelező vállalás. A kedvezményezetteknek lehetősége van a jogosultsági feltételnek számító kötelező vállalás teljesítése érdekében a projekt megvalósítási határidejének hosszabbítását kezdeményezni – a felhívás 2020. május 27-én megjelent módosítása értelmében az alábbi feltételekkel:
A 98/2020. (IV.10.) Kormányrendelet értelmében a végrehajtási határidők meghosszabbításra kerültek azon szerződések esetében, ahol a projekt fizikai befejezésének határideje 2020.03.11-e utáni és a kedvezményezett nyilatkozata értelmében az eredeti határidők meghosszabbíthatóak (megvalósítási határidő 27 hónap lehet és a záró kifizetési igénylést legkésőbb 2021.09.30-ig szükséges benyújtani)
Azon szerződések esetében, amelyeknél a projekt fizikai befejezésének határideje 2020.03.11-e előtti, a projekt megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre.

A képzések megtartását illetően a 70/2020 (III.26.) Korm.rendelet 2020. május 27-től hatályos módosítása a járványügyi szabályok betartása mellett engedélyezte a kontaktórás képzések megszervezését.
Továbbá a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 29.§-a szerint a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában folyamatban levő, felnőttképzésként megszervezett képzés 2020. augusztus 31-éig abban az esetben is megszervezhető távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.
Mindezek alapján a kontaktórás képzések mellett, a már megkezdett (dokumentált) szervezés alapján megtarthatóak a képzések online vagy távoktatási formában is, amennyiben bejelentik a változtatást.

7. A vírushelyzetre való tekintettel nem lehetséges tovább a tanulók foglalkoztatása (a pályázatban külön pontszámot jelentett a minősítésnél). Ez hogyan befolyásolja a megvalósítást?

Amennyiben egy pályázó az értékelés során pontot kapott a tanulószerződésekre vonatkozó (442. 6. pontjában szereplő) vállalásra, akkor az a támogatási szerződésében kötelező vállalásként szerepel, annak teljesítése szerződéses kötelezettségük. A projekt lezárása addig nem történhet meg, amíg a szerződéses vállalások nem teljesültek.
A felhívás rendelkezései értelmében a projektek megvalósítására a jelenlegi szabályozás szerint 24 hónap áll rendelkezésre, a pénzügyi elszámolás benyújtásának határideje 2021. június 30, azaz a következő tanévben is van lehetőségük a cégeknek tanulószerződések/együttműködések megkötésére.
Továbbá a kötelező vállalás teljesítése érdekében a projekt megvalósítási határidejének hosszabbítását kezdeményezni – a felhívás 2020. május 27-én megjelent módosítása értelmében az alábbi feltételekkel:
A 98/2020. (IV.10.) Kormányrendelet értelmében a végrehajtási határidők meghosszabbításra kerültek azon szerződések esetében, ahol a projekt fizikai befejezésének határideje 2020.03.11-e utáni és a kedvezményezett nyilatkozata értelmében az eredeti határidők meghosszabbíthatóak (megvalósítási határidő 27 hónap lehet és a záró kifizetési igénylést legkésőbb 2021.09.30-ig szükséges benyújtani)
Azon szerződések esetében, amelyeknél a projekt fizikai befejezésének határideje 2020.03.11-e előtti a projekt megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre.

8. Online/digitális ellenőrzés (monitoring) esetén, amennyiben nincs minden anyag, dokumentum digitalizálva az ellenőrzésig, milyen szankciót von maga után?

A kérdésre általános válasz nem adható – természetesen nem elvárás, hogy a korábban (veszélyhelyzetet megelőzően) megvalósított képzések dokumentációja rendelkezésre álljon digitálisan, azonban a távoktatási /digitális/online formában megvalósuló képzéseknek megfelelően dokumentáltnak kell lennie, azaz egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy az adott személy részt vett-e a képzésen (pl. digitális alkalmazások használata esetén bejelentkezések/logolások dokumentálása)

További, az IH által javasolt fontos tudnivalók

A. A képzések megtartását illetően tájékoztatjuk 70/2020 (III.26.) Korm.rendelet 2020. május 27-től hatályos módosítása a járványügyi szabályok betartása mellett engedélyezte a kontaktórás képzések megszervezését. Továbbá a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 29.§-a szerint a veszélyhelyzet megszűnésének időpontjában folyamatban levő, felnőttképzésként megszervezett képzés2020. augusztus 31-éig abban az esetben is megszervezhető távolléti oktatásban, távoktatás formájában vagy digitális képzésként, ha azt jogszabály, támogatói okirat, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.
Mindezek alapján a kontaktórás képzések mellett, a már megkezdett (dokumentált) szervezés alapján megtarthatóak a képzések online vagy távoktatási formában is, amennyiben bejelentik a változtatást.

B. A képzések távoktatási /digitális/online formában megvalósuló képzéseknek megfelelően dokumentáltnak kell lennie, azaz egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy az adott személy részt vett-e a képzésen (pl. digitális alkalmazások használata esetén bejelentkezések/logolások dokumentálása).

C. A felhívás 2020. május 27-én megjelent módosítása értelmében az alábbi feltételekkel kezdeményezhető a projekt megvalósítási határidejének hosszabbítása:A 98/2020. (IV.10.) Kormányrendelet értelmében a végrehajtási határidők meghosszabbításra kerültek azon szerződések esetében, ahol a projekt fizikai befejezésének határideje 2020.03.11-e utáni és a kedvezményezett nyilatkozata értelmében az eredeti határidők meghosszabbíthatóak (megvalósítási határidő 27 hónap lehet és a záró kifizetési igénylést legkésőbb 2021.09.30-ig szükséges benyújtani)
Azon szerződések esetében, amelyeknél a projekt fizikai befejezésének határideje 2020.03.11-e előtti a projekt megvalósítására 24 hónap áll rendelkezésre.

Munkaerőképzés | MKIK

GY.I.K