Munkaerőképzés | MKIK

Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a munkaerokepzes.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
rendben
nem fogadom el
Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

Archív Szakmai anyagok

Általános fogalmak
E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely az (5)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével
a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés,
c) támogatott általános nyelvi képzés, támogatott egyéb nyelvi képzés és támogatott kombinált nyelvi képzés,
d) az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés
lehet.
E törvény alkalmazásában – a (2) bekezdésben foglaltakon kívül – felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti nem támogatott képzési tevékenysége, amennyiben a jogalany a képzést e törvényben foglaltak alapján szervezi.
  • kapcsolódó fogalom: az iskolarendszeren kívüli képzések
Olyan képzések, amelyek nem iskolarendszerben, azaz nem a köznevelési és a felsőoktatási törvény hatálya alatt kialakított képzések.
    • formális tanulás: pl. OKJ-s tanfolyamok, hatósági képzések,
  • Az Fktv 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalany, ha az 1. § (2) bekezdésében meghatározott képzésre irányuló tevékenységet e törvény szerint kiadott engedély alapján folytatja.
Felnőttképzéssel kapcsolatos fogalmak az Fktv. szerint
a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, a munkáltató beszállítóinak munkavállalói részére, vagy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)–(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalói részére nem üzletszerűen szervezett, a 23. § (1) bekezdésében foglalt forrás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet az 1. § (2) bekezdés a)pontjában, valamint a 2. § 1. pontjában meghatározott képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés b) pontjában munkavállalóként meghatározott személy;
a harminc óra képzési időt nem meghaladó időtartamú bármely képzés, vagy olyan, harminc óra képzési időt meghaladó időtartamú képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához;
az általános nyelvi képzés és az egyéb nyelvi képzés egyidejű, egy képzésen belüli összekapcsolásával megvalósuló nyelvi képzés;
olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul és nem a 16. pont szerinti hatósági jellegű képzés;
a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége;
a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő tanóra;
az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat;
annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni;
a felnőttképzésben résztvevő által, a képzéssel kapcsolatos elégedettségének felmérése céljából, a résztvevő azonosíthatóságát kizáró módon (anonim) kitöltött kérdőív. Támogatott képzés esetén a támogatást nyújtó szervezet a jogszabályban (393/2013. (XI.12.) Korm.rendelet 3. melléklete) kötelezően előírt kérdéseket kiegészítheti.
olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott – tanulói vagy hallgatói jogviszonyban;
az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalany, ha az 1. § (2) bekezdésében meghatározott képzésre irányuló tevékenységet e törvény szerint kiadott engedély alapján folytatja;
jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;
az 1. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti képzések esetén egyéni felkészítés, csoportos képzés és távoktatás, az 1. § (2) bekezdés c)pontja szerinti kontaktórás képzés esetén csoportos képzés és egyéni felkészítés;
egyéni felkészítés és csoportos képzés esetén a képzés első kontaktórájának időpontja, folyamatban lévő – a felsorolt képzési formák szerinti – képzésbe bekapcsolódó résztvevő első kontaktórájának időpontja, távoktatás esetén a tananyagnak vagy résztananyagnak a képzésben résztvevő számára történő megküldési időpontja;
kontaktórás képzés vagy az 1. § (3) bekezdése alapján megvalósuló képzés esetén kontaktórás képzés vagy távoktatás;
az oktatásnak az a formája, amelynél a résztvevő a képzési idő több, mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában – különösen személyes megbeszélés, internet, telefon – megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik; a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.
a felnőttképzésben részt vevő személy azon ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére;
a felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt – a polgári jog általános szabályai szerint – kötött szerződés. (Belső képzés esetén: Fktv.13.§ (1), (2) és (3) b), c), e-g), j))
(Belső képzés esetén: a) és f)
a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,
b) a képzésben részt vevő felnőtt 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló dokumentumokat,
c) a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét vagy a képzés elvégzését igazoló dokumentumának a kiállító által hitelesített másolatát vagy a felnőttképzést folytató intézmény vizsgaszervezése esetén a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,
e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát,
f) a 21. § (4) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát,
g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.
Az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany tevékenységéről – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett. Nem Fktv. szerinti képzésben a 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól rendeli el.
A szervezet humán-erőforrásának tervszerű fejlesztési programja, amely tartalmazza a tervezett képzéseket, azok főbb adatait (elnevezés, forma, módszer, óraszám…), a képzések célcsoportját, a célcsoport jellemzőit, a finanszírozás forrásait, összetételét, mértékét, a képzésekhez szükséges személyi, tárgyi és működési feltételek biztosításának módját, jellemzőit.
Segítő, támogató személy. A támogatás területei a szakmai ismeretek elsajátítása, a működési folyamatok megismerése, azokba történő beilleszkedés, a vizsgákra történő felkészítés, a tevékenységek szereplői közötti együttműködés kialakítása, a konfliktusok megoldása, a teljesítőképesség növelése.
a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását, magatartásformák, készségek fejlesztését, elsajátítását biztosítja;
az a szervezet, amely a gyakorlati képzési tevékenységet ténylegesen megvalósítja;
a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szervezet, amely lehet a gyakorlati képzés folytatója is;
a képzés megkezdéséhez szükséges kompetencia;
a bemeneti kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek;
A kis- és középvállalkozások (KKV) meghatározása

2004. évi XXXIV. törvény
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri vagy meghaladja a 25%-ot.

Önálló vállalkozás az a vállalkozás, amely nem minősül partnervállalkozásnak, illetve kapcsolódó vállalkozásnak.

Partnervállalkozások azok a vállalkozások, amelyek a nem minősülnek kapcsolódó vállalkozásoknak, és amelyek között olyan kapcsolat áll fenn, hogy egy vállalkozás kizárólagosan vagy egy vagy több kapcsolódó vállalkozással közösen valamely másik vállalkozás jegyzett tőkéjének vagy a szavazati jogának legalább 25%-ával rendelkezik.

Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak:

  1. egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy
  2. egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
  3. egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy
  4. egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.

(4)11 Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások és a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők is, amelyek egy vagy több másik vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben meghatározott kapcsolatban.

(5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják.

(6) A befektetők érdekeltsége tekintetében – az (1)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – önálló vállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amellyel a 19. § 1. pontjában meghatározott befektetők külön-külön és együttesen sem állnak a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kapcsolatban, vagy amelynek a befektetői sem közvetlenül, sem közvetve nem vesznek részt az irányításban, vagy amelynek a befektetői nem vállalkozásként működnek. Ellenkező esetben a vállalkozás kapcsolódó vállalkozásnak minősül.

beszállító: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb gazdálkodó szervezet,

a) amely a végtermék gyártási vagy összeszerelési folyamata során alapanyagot szállít, alkatrészt, illetve részegységet fejleszt vagy állít elő, vagy a végtermék gyártási vagy összeszerelési folyamatával szorosan összefüggő szolgáltatást nyújt a végterméket gyártó, vagy annak beszállítói integrátora részére,

b) amely által szállított alapanyag vagy az általa előállított alkatrész vagy nyújtott szolgáltatás nem kerül közvetlen kereskedelmi forgalomba, és

c) amelyet közvetlen vagy a beszállítói integrátoron keresztül közvetett beszállítói – a beszállító minőségbiztosítási és logisztikai rendszerével, a fejlesztésekkel és garanciális tényezőkkel összefüggő jogokat és kötelezettségeket tartalmazó – szerződés köt a végtermék gyártójához;

beszállítói integrátor: az a beszállító, amely közvetlen szerződéses kapcsolatban van a végtermék gyártójával vagy összeszerelőjével és e szerződésben foglaltak alapján integrálja a beszállítási láncban résztvevő további beszállítókat.

(Fktv 2.§ 4a, 4b)

 

Források és ajánlott irodalmak, jogszabályok

Dr. Bajusz Klára: A felnőttkori tanulás szakágazatai. A felnőttoktatás funkciórendszere és kompetenciái PTE BTK, Pécs, 2011 http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/felnottkori_tanulas/index.html

Farkas – Henczi: A felnőttképzés új szabályozása, Felnőttképzési kézikönyv, Budapest, MKIK, 2014. 

https://mkik.hu/uploads/documentitem/41/felnottkepzesi-kezikoenyv-1534419024.pdf

Farkas Éva: A láthatatlan szakma. Tények és tendenciák a felnőttképzés 25 évéről, Budapest, typiART Mé- diaműhely Kft., 2013. http://mek.oszk.hu/15300/15399/?from=rss

2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről – http://njt.hu

393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról – http://njt.hu

388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól – http://njt.hu

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról (3-5.§) – http://njt.hu

 

Felnőttképzési dokumentum mátrix
Felnőttképzési dokumentum mátrix
  • 2018-06-22
  • docx
Széchenyi 2020